Nincs törvényi alapja Czeglédy Csaba ismételt panaszbeadványának
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint nincs törvényi alapja a DK és az MSZP egykori jogásza, a letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba ismételt panaszbeadványának - írja a Magyar Idők. Mint ismeretes, a volt miniszterelnökkel, a DK elnökével, Gyurcsány Ferenccel is szoros kapcsolatot ápoló, az Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt egykori önkormányzati képviselője az ügyében eljáró ügyészt hivatali visszaéléssel vádolja, mert szerinte fontos bizonyítékok elhallgatásával érte el, hogy börtönben tartsák.
Czeglédy állítja, Szanka Ferenc csoportvezető ügyész szándékosan, tények elferdítésével, illetve elhallgatásával érte el, hogy szeptember elején még három hónapra meghosszabbítsák a letartóztatását, így a mai napig börtönben van
– olvasható a Magyar Idők honlapján.
A lap kérdésére a Legfőbb Ügyészség kifejtette: Czeglédy Csabának a Szanka Ferenc főügyészségi csoportvezető ügyész ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) bűncselekmény hiányában elutasította. A KNYF ezen határozata ellen a feljelentő által bejelentett panaszt a Legfőbb Ügyészség ugyancsak elutasította.
Czeglédy és védője ezt követően újabb panaszt nyújtott be, amelynek melléklete volt a Szegedi Járásbíróságnak címzett „vádirat” és egy, a bíróságnak címzett beadvány, mely szerint pótmagánvádlóként kívánnak fellépni, és kérik, hogy a bíróság az iratokat szerezze be. Az ismételt panaszt – mint a törvény szerint kizártat – a Legfőbb Ügyészség elutasította, a hivatali visszaélésnek nincs sértettje, így nincs olyan személy, aki jogosult lenne pótmagánvádlóként fellépni.
A Magyar Idők értesülése szerint Czeglédy és társai ellen heteken belül vádat emelhetnek bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, több milliárd forintos kárt okozó költségvetési csalás, valamint több milliós gazdasági csalás miatt.
Az alapos gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy nem fizették meg.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
