Pesti Srácok

Potápi: Véget ért a száz év magány a Kárpát-medencében

Potápi: Véget ért a száz év magány a Kárpát-medencében

Potápi Árpád János államtitkár szerint véget ért a száz év magány a Kárpát-medencében. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Csíki Székely Múzeumban beszélt erről péntek este, a Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály című kiállítás megnyitóján.

Potápi Árpád János kijelentette: "A magyar kormány nem mond le erről a földről", nem mond le a magyarságról, a magyar nemzetrészekről és a magyarság történelméről. Hozzátette, ma már nem kell országhatárokat megváltoztatni a magyarság megvédéséhez.

- jelentette ki az államtitkár. Felidézte, hogy nemrég a szerémségi Maradékon járt, ahol emlékeznek még arra, hogy 1918 októberében, néhány nappal a halála előtt a településen járt Tisza István miniszterelnök. Összehívta a falu népét, és azt mondta nekik, hogy a monarchia a háborút elvesztette, de arra kérte őket, hogy őrizzék meg a hitüket, a magyarságukat. "Ezt mondhatta volna Erdélyben is, ha idejön" - fogalmazott az államtitkár.

PestiSracok facebook image

Felidézte: a miniszterelnöki székben Tisza Istvánt követő Károlyi Mihály önkényesen leszerelte a magyar hadsereget, és ennek következtében az antant seregei kényükre-kedvükre vonulhattak be Magyarországra. Ebben a helyzetben tett hitet a hátországban egy sereg, a Székely Hadosztály arra, hogy akár élete árán is megvédi a hazát. Úgy vélte, erre akkor is büszkeséggel kell emlékezni, ha nem az történt, amit a Székely Hadosztály akart. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere felidézte: a Székely Hadosztályt megszervező Kratochvill Károly személyében volt egy ember, akit sokan követtek, akik tették a dolgukat. Úgy vélte, ma is az a parancs, hogy "tegyük a dolgunkat".

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus úgy vélte: nem igaz, hogy a székelység megszállás alatt van. Hozzátette: a közösség vezetői azon dolgoznak, hogy egy újabb magyar világot építsenek fel, mely immár nemcsak négy évig tart, mint az 1940 és 1944 közötti. A kiállítás szakmai megnyitóját tartó Bene János, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum muzeológusa elmondta, a csíkszeredai kiállításon az általuk összeállított és kinyomtatott kiállítási anyag a nagyváradi Tanoda Egyesület által összegyűjtött világháborús tárgyakkal egészült ki.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.