Pesti Srácok

Rendőröket ítéltek el a Fülöp-szigeteken a drogellenes háborúban elkövetett illegális gyilkosságért

Rendőröket ítéltek el a Fülöp-szigeteken a drogellenes háborúban elkövetett illegális gyilkosságért

Első ízben ítéltek el rendőröket csütörtökön a Fülöp-szigeteken a 2016 óta folytatott hatósági drogellenes háborúban elkövetett törvényen kívüli gyilkosságért.

A három rendőrtisztet egy 17 éves középiskolás 2017-es megölésében mondta ki bűnösnek a bíróság. A rendőrökre hosszas, akár 40 évig terjedő börtönbüntetést szabott ki a törvényszék, ami jogvédők szerint az első alkalom a 29 hónapja tartó kábítószer-ellenes kampányban, hogy ítélet született jogtalan emberölésben. Kian Loyd de los Santos holttestére 2017 augusztusában találtak rá egy sikátorban, bal kezében egy fegyverrel. A rendőrség azt állította, hogy a fiatal ellenállt a hatósági intézkedésnek és önvédelemből végeztek vele, de ezt a középiskolás családja elutasította. Később nyilvánosságra kerültek a környék biztonsági kameráinak felvételei, amelyeken az volt látható, hogy a rendőrök durván betessékelik Santost halálának helyszínére.

Az eset nagy port kavart a szigetországban, hatalmas figyelmet kaptak a hatóságok - jogvédők szerinti -szisztematikusan elkövetett visszaélései és kivégzései. A Fülöp-szigeteki hatóságok által közölt adatok szerint a kormányzat drogellenes kampányában eddig már több, mint 4800 embert öltek meg. Jogvédők szerint azonban a drogellenes műveletek civil halálos áldozatainak száma a 12 ezret - egyes becslések szerint a 20 ezret - is meghaladhatja, mivel a rendőrök és civilek sok esetben jogtalanul ölnek meg olyanokat, akiket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel vádolnak. Drogellenes hadjárata 2016-os meghirdetésekor maga Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök biztatta arra a lakosságot, hogy bánjanak el azokkal, akik szerintük drogot árulnak vagy használnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)