Szili Katalin: Nem az őszödi beszéd, hanem a nemzetietlen politikájuk miatt van válságban a magyar baloldal
Konferenciát rendezett a Nézőpont Intézet a baloldal közép-európai válságáról. Az Intézet összegzése szerint a baloldal az egész posztkommunista térségben visszaszorulóban van, és ahol erősek maradtak (például Romániában), ott annak köszönhető a sikerük, hogy nemzeti politikát folytattak. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és egykori MSZP-alelnök azt emelte ki, hogy a magyar baloldal válsága nem az őszödi beszédhez, hanem a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz kötődik, Galló Béla szerint pedig Gyurcsány nem az okozója a baloldal térvesztésének, hanem a terméke.
Szili Katalin, aki a rendszerváltástól 2010-ig az MSZP színeiben politizált, tehát közelről élte át a magyar baloldal tündöklését és bukását, arról beszélt, hogy azért hagyta ott a baloldalinak nevezett szocialista pártot, mert az nem tudott akkor sem baloldali lenni, amikor ezt kormányzó pártként megtehette volna. A baloldalnak voltak strukturális problémái, de szerinte a vég kezdete a kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz köthető. Ekkor a hitelvesztés, a hitelesség kérdése vetődött fel, és ezzel elkezdődött a baloldal mélyrepülése – mondta. Szili Katalin szerint az az önmagát baloldalinak nevező konglomerátum, amely tizenkét éven át kormányzott, gyakorlatilag mindig is a nemzetközi nagytőke pártján állt, és kevésbé a munkavállalók, illetőleg a szociálisan leszakadókén. Az MSZP mindig neoliberális, nemzetietlen politikát folytatott, és nem tisztázta viszonyát se a kereszténységgel, se a magyarsággal, se a nagytőkével.
A miniszterelnöki megbízott kitért arra is, hogy szerinte a mai magyar baloldal nem teljesen pontosan körülírható és meghatározható politikai erő, és ez is egy problémája, azaz: nem képez egy koherens egységet, egymásnak ellentmondó ideológiák találhatóak benne. Míg a kormánypártoknak van egy koherens világképe, addig az ettől különálló erők abból vezetik le a saját identitásukat, magatartásukat, hogy mindenben ellentmondanak a kormányzóknak.
A miniszterelnöki megbízott szerint a baloldalnak kellene egy korszerű nemzeti identitás, szükség lenne arra, hogy egy ökológiai érzékenységet is tanúsító társadalompolitikát képviseljen, valamint vissza kellene térnie a baloldali értékekhez. Később Mráz Ágoston Sámuel és Galló Béla politológus is azt fejtegette, szükség lenne egy normális baloldali pártra, hiszen a politika versenyhelyzetben működik jól, és a jó kormányzásnak feltétele, hogy megvitassanak baloldali, alternatív gondolatokat is. Ezzel szemben ma az ellenzéket a nyugati baloldal jelenti ma Magyarországon, velük állnak intellektuális vitában a kormánypártok.
A konferencia összes megszólalója egyetértett abban, hogy ma nincs politikai erő, amelyre rá lehetne mondani, hogy igazából baloldali. Neoliberálistól az ökológiai pártokon át a Jobbik-féle nacionalista-szocializmusig széles és egymást kizáró ideológiákban gondolkodnak, és ez kizárja a sikeres együttműködést. Ezzel szembe kellene nézni és a belső, ellenzéki vitákat erről le kellene folytatni – állapították meg.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a magyar baloldal válságának okairól szólva arról beszélt, hogy a baloldal mindkét pártja, az MSZP és a DK sem tudta tisztázni azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem tudta a globalizációhoz való viszonyát sem képviselni, valamint a migráció kérdésében is problémákkal küzdenek. Leginkább azt szeretnék, ha elmúlna; nem értették meg, hogy ez a generációt meghatározó kérdés marad.
Forrás: MTI, PestiSrácok.hu; Fotó: Nézőpont Intézet
