Pesti Srácok

A Fidesz népszerűsége nőtt, az ellenzéké csökkent a választás óta

A Fidesz népszerűsége nőtt, az ellenzéké csökkent a választás óta

A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése szerint a Fidesz népszerűsége nőtt, az ellenzéké csökkent az áprilisi választás óta. Az intézet az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben számolt be a november vége és december első fele között, részben már az ellenzéki tüntetések idején készített pártpreferencia-kutatásáról. E szerint az országgyűlési választás eredményéhez képest a Fidesz-KDNP támogatottsága hét százalékponttal nőtt, így jelenleg a legvalószínűbb listás eredménye 54 százalék.

A Jobbik népszerűsége tovább csökkent, az április 8-i 20 százalékos eredmény után, nyolc hónap alatt 6 százalékpontot csökkent a párt a biztos szavazók körében, jelenleg 14 százalék adná rá a voksát. Az MSZP és a Párbeszéd (MSZP-P) tábora 11 százalékos, hozzávetőlegesen akkora, mint tavasszal.

A DK 7 százalékon áll, az LMP és Momentum támogatottsága 4-4 százalékos. A DK és a Momentum minimálisan erősödött a választások óta, az LMP azonban már nem éri el nemhogy a választási eredményét jelentő 7 százalékot, hanem még a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékot sem.

PestiSracok facebook image

- jegyezte meg a Nézőpont.

A Nézőpont az elemzésben külön kitért arra is, hogy az áprilisi választáshoz viszonyítva csökkent azoknak a pártoknak a népszerűsége, amelyek részt vesznek az év végi, "helyenként erőszakba torkolló" túlóratörvény-ellenes tiltakozásokban. Az intézet szerint ez azt bizonyítja: "a radikalizmusra nem vevők a választók". Az intézet utalt korábbi közvélemény-kutatására is, amely szerint a magyarok kétharmada elutasítja az ellenzék parlamenti "botránypolitizálását".

Az utcai politizálást hirdető pártok népszerűsége összességében a választások óta 7 százalékpontot csökkent; azzal, hogy a radikalizmus felé fordulnak, csak a társadalom egy szűk rétegének támogatottságát tudják megszerezni - olvasható az elemzésben.

A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP 38, a Jobbik 9, az MSZP-Párbeszéd 6, a DK 4, az LMP, a Momentum, az MKKP 2-2, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 1 százalékos népszerűségű.

A Nézőpont Intézet a közvélemény-kutatását november 26. és december 15. között kétezer ember személyes megkérdezésével készítette. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.