Pesti Srácok

Egy francia felmérés szerint Magyarország a szólásszabadság éllovasai között van

Egy francia felmérés szerint Magyarország a szólásszabadság éllovasai között van

Az Egyesült Államok, Dánia és Nagy-Britannia után jön Magyarország a francia Libertex libertárius kutatóintézet felmérése szerint a szólásszabadság szempontjából legszabadabb országok listájában. Franciaország az oroszokkal együtt sereghajtó, a németek rá se fértek a térképre.

Magyarország a negyedik legszabadabb ország szólásszabadság tekintetében a francia Libertex intézet felmérése szerint. Az első az Egyesült Államok, a második Dánia, a harmadik az Egyesült Királyság, s utána jön a pécé nyugat feketebáránya, Magyarország – ahogy az American Conservative fogalmazott. Hazánk után Olaszország következik, az utolsók közt szerepel Oroszország és Franciaország. Németországot nem vizsgálták a kutatásban, de az amerikai lap szerzője szerint a Libertex ktitériumai alapján valószínűleg az utolsók közt végzett volna. A kutatás a főáramtól eltérő politikai nézetekre való nyitottságot vizsgálta, többek közt a gyűlölettörvények relatív hiányát, a politikamentes jogszolgáltatást, azt, hogy a kormányok megkérik-e a Google-t és a Facebookot az „elfogadhatatlan” politikai vélemények cenzúrázására, a hírügynökségek számát és a nyílt vita lehetőségét.

Forrás: Mandiner; Fotó: patriota.info

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.