Pesti Srácok

Először rendezik meg Székesfehérváron a Zsidó Napokat

Először rendezik meg Székesfehérváron a Zsidó Napokat

Első alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Székesfehérvári Zsidó Napokat, ahol a zsidó kultúra és gasztronómia lesz előtérben. Az eseményt felvezető keddi sajtótájékoztatón Cser-Palkovics András polgármester hangsúlyozta, hogy fontos napok elé néz Székesfehérvár, hiszen a kultúrájára, történelmére méltán büszke városban a kulturális élet gazdagítása alapvető cél, s ebbe kiválóan illik a zsidó fesztivál.

Cser-Palkovics András megjegyezte, hogy bár ez lesz az első alkalom, reményei szerint időről időre visszatérő programmá válik. A polgármester kiemelte, hogy a gazdag programkínálat tovább erősítheti a városban a lokálpatriotizmust, az összefogást, továbbá a békés egymás mellett élést. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke elmondta: nagy izgalommal várják a rendezvényt, amely zsidók és nem zsidók együttéléséről szól, valamint a zsidó kultúráról, ételekből és a közös értékekből ad ízelítőt. Heisler közölte, hogy szervezetük néhány éve úgy döntött, hogy a változó világra nyitott zsidóságot szeretné képviselni, s ennek szellemében rendezik meg a Székesfehérvári Zsidó Napokat az egykori koronázóvárosban is.

A Mazsihisz, a Határtalan Kultúra program, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség és Székesfehérvár Önkormányzata közös szervezésében csütörtökön kezdődik a fesztivál, ekkor a városháza dísztermében a Budapest Klezmer Band ad koncertet. Másnap a gasztronómia iránt érdeklődő közönség nyitott szombatfogadáson vehet részt a Székesfehérvári Zsidó Hitközség termében, s Bodrogi (Fűszeres) Eszter kalauzolása mellett megkóstolhatják a hanukai fánkot, a forralt bort és más zsidó finomságokat. Szombat délelőtt, a Hiemer-ház báltermében Bíró Eszter elsősorban a gyerekes családoknak ad koncertet Hanukai Állati Zenés ABC címmel. Este, ugyanott a Pianissimo! duó, azaz Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi a Szomorú vasárnap című dalával világhírűvé vált Seress Rezső munkásságát idézi meg. A zárónap délelőttjén Gergely Anna muzeológus vezetésével a volt fehérvári zsinagóga emléktáblájától történelmi séta indul, melynek keretében Székesfehérvár zsidó emlékeit fedezhetik fel a résztvevők. Délután a Hiemer-házban Teszter Nelli zongorakísérete mellett musical- és operettslágerek, zsidó liturgikus dalok, valamint más, világszerte ismert zeneszámok szólalnak meg Norman Brody amerikai főkántor, a szintén az Egyesült Államokban élő Lakatos György, illetve Nógrádi Gergely budapesti főkántor előadásában. Zárásként a Városház téri adventi színpadon a Debrecen Dixieland Jazz Band ad koncertet Stílusok találkozása címmel.

Forrás: MTI; Fotó: szabolcshir.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.