Pesti Srácok

Jászai Mari-díjas alakítással állt a tüntetők mellé a tízszeres látásban szenvedő Kálmán Olga

Jászai Mari-díjas alakítással állt a tüntetők mellé a tízszeres látásban szenvedő Kálmán Olga

Valószínűleg nem keletkezhet mostanában olyan Kálmán Olga-közlés, amelyből kimarad a Művésznő mártíromsága. Most is megtudtuk, hogy neki nincs lehetősége tévében szerepelni, és mindezt olyan tanítónénisen kioktatóan, annyi manírral teszi, hogy mindenki kapásból érti: gyakorlatilag maga Orbán Viktor nem engedi őt képernyőre, ami egyszerűen nevetséges, hiszen ő az Ország Legjobb Újságírója. A legfontosabb mondanivalója után azért beolvasta a parlamenten kívüli Momentum forradalmi, ám kevéssé kimunkált követeléseit is.

Kálmán Olga már a videó elején minden mondatába belehalt, mint egy igazán nagy színész, amikor Hamletet alakítja. Még fel sem ocsódtunk a színészi eszköztárra való rácsodálkozásunkból, rögtön becsapódik a következő bomba:

Ha külön személyekként adnánk össze azokat, akik szerdán, csütörtökön, pénteken, vasárnap és hétfőn kimentek az utcára, akkor se nagyon jönne ki nagyobb szám tízezernél, miközben nyilvánvaló, hogy minden nap ugyanaz az egyre fogyatkozó csoport éli újra nagy belső lánggal április 9-ét. Vagyis Kálmán Olga több tízezres száma – a rózsaszín forradalmi felhőről leszállva – a valóságban pár ezer embert jelent, beleszámolva a külföldieket és a priuszosokat is.

PestiSracok facebook image

A függetlenobjektív Szakma a tüntetők mellé állt

A videó további mártírjai azok az ellenzéki politikusok, akiket kidobtak az MTVA székházából, miután feltett szándékuk volt a képviselői jogkörükkel visszaélve megzavarni a munkát, illetve az adást. Ahhoz ugyanis valóban joguk van, hogy bemenjenek a televízió épületébe, az viszont meredek lenne, ha bármilyen pár száz, netán ezer fős csődület követeléseit be kellene olvasni az állami tévében csak azért, mert néhány nyughatatlan ellenzéki képviselő is egyetért azokkal.

Felülmúlhatatlan szakmai magasság, hogy amikor Kálmán Olga magabiztos, összekacsintó félmosollyal bemondta, hogy ő egy szabad újságíró (0:48-nál), pontosan azt a bizsergést éreztük, amit akart, hogy érezzünk. Ezzel indokolta, hogy ő itt és most, a saját eszközeivel nyilvánosságra hozza azt az öt pontot, amelyet több tízezren (értsd: egy-két ezren) követelnek az utcán.

A Momentumnak megint nem sikerült belőnie, hogy mit akar

A parlamenten kívüli törpepárt által írt és elsősorban párt nélküli, független képviselők által erőltetett öt pont követeli a szerintük szabálytalanul elfogadott túlóratörvény azonnali visszavonását. Hiába tudja jól mindenki – a kormányoldal és az ellenzék is –, hogy nem történt jogsértés a törvénymódosítás elfogadásakor, az ellenzéki obstrukció során viszont annál inkább. Követelik a rendőri túlórák csökkentését is, hogy

Nagyon szőrös szívűek a rendőrökkel a tüntetők, mert nem elég, hogy petárdákkal meg a helyszínen kiürített szeszesüvegekkel dobálják őket, még az európai uniós túlóramaximumot is kirónák rájuk. Pedig a többi munkavállaló esetében éppen azért tüntetnek, hogy a magyarországi túlóramaximum sokkal kevesebb legyen az európai uniósnál, hiszen a tüntetők által kifogásolt 400 óra már megközelíti a 416 órás EU-maximumot.

Ellenzéki következetesség: a rendőröknek jó az Európai uniós túlóramaximum, a többieknek túl sok. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Felülmúlhatatlan színművészeti magasságokban

Független bíróságokat is szeretnének a tüntetők; ez viszont nehéznek ígérkezik, mert nem valószínű, hogy hirtelen megváltoznának, vagy önként átadnák a helyüket függetleneknek azok a többségében erősen balra hajló bírók, akik sorozatban mentették fel a szoci-szabaddemokrata kormányzás vádlottjait. További követelés a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, mert ha a kormány erre nem hajlandó, az az öt pont szerzői szerint beismerő vallomással ér fel. Nem beszélve arról, hogy micsoda beismerő vallomás, amikor valaki nemzetközi, azaz idegen kézre akarja adni a magyar igazságszolgáltatás jelentős szeletét. És persze független közmédiát is követelnek Momentumék – feltehetően olyat, ahol bármilyen gyülevész csapat követeléseit beolvassák, amennyiben az balliberális politikai célokat szolgál. Ezen a ponton ismét Kálmán Olgát illeti a legnagyobb szakmai dicséret, hiszen nem nevette el magát, amikor a sajtószabadság helyreállítását követelő mondatot olvasta fel. Lenyűgöző altruizmusról tesz tanúságot a magyar sajtószabadság, mert ahányszor meghal, újra és újra mindig visszajön, hogy megint meghalhasson, és ezzel témát szolgáltasson a haladók önsajnáltatásának.

Az öt pont amúgy teljesen felejthető, csak a szokásos április 9-i izzadságszagú és fantáziátlan ellenzéki kabaréjelenet. Kálmán Olgának viszont e helyütt is köszönettel tartozunk ezért a méltóságteljes alakításért, amellyel messze túlnőtt a neki osztott szerepen.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.