Pesti Srácok

Juncker elismerte, későn kezd az EU foglalkozni Afrikával

Juncker elismerte, későn kezd az EU foglalkozni Afrikával

Az EU-Afrika Fórum kezdetén azt hangsúlyozta újságírók előtt kedden, Bécsben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hogy a két kontinens között "partneri egyenjogúságról" van szó. Arra a kérdésre, hogy Kínával összevetve nem érkezik-e az EU túl későn Afrikába, Juncker azt válaszolta, "de igen, de mi jobban csináljuk".

"Sosem késő" - mondta a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic a Bécsben rendezett EU-Afrika Fórumon. Hozzátette, habár a migráció nem része a hivatalos napirendnek, úgy látja, nehéz lesz úgy politikai párbeszédet folytatni, hogy egy Európa számára fontos témáról nem esik szó. A litván külügyminiszter, Linas Linkevicius úgy vélte, Kínához viszonyítva Európa viszonylag későn fedezte fel Afrikát, ezért jobb termékeket és szolgáltatásokat kell kínálnia. A namíbiai információs és kommunikációs technológiáért felelős miniszter, Stanley Simataa azt várja a találkozótól, hogy javulni fognak az EU és Afrika közötti kapcsolatok.

A román államfő, Klaus Iohannis azt emelte ki, hogy "Afrika feltörekvőben van", így Európa abban érdekelt, hogy a lehető legjobb gazdasági kapcsolatokat építse ki Afrikával, ehhez szerinte sosincs késő. Románia 2019. január 1-jén veszi át Ausztriától az Európai Unió soros elnökségét. Az EU-Afrika Fórum az osztrák elnökség utolsó jelentős rendezvénye, ezért Iohannis szerint "ez egy jó alkalom az elnökség lecsengésére", illetve "a román elnökségre való felkészülésre". A tanácskozáson 25 afrikai állam képviselői, köztük hét állam- illetve kormányfő, európai részről 13 állam- vagy kormányfő vesz részt - mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök -, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A vendéglátó Sebastian Kurz osztrák kancellár és Paul Kagame ruandai elnök, az Afrikai Unió jelenlegi elnöke.

A fórum középpontjában az Afrika és az EU közötti gazdasági együttműködés javítása áll, különös tekintettel a digitalizációra és az innovációra. Napirenden lesznek továbbá a klímaváltozással összefüggő kérdések, valamint afrikai befektetési programok, amelyek célja, hogy segítsék az afrikai lakosság helyben maradását.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.