Mégis találkozott Buenos Airesben Putyin és Trump

Korábban az amerikai elnök megerősítette, hogy találkozni kíván a csúcsértekezleten orosz hivatali kollégájával, majd lemondta a találkozót. A hírügynökségek azonban jelentették, hogy helyi idő szerint péntek este mégis beszélt egymással röviden a két nagyhatalom vezetője, de csak annyi történt, hogy a családi fotózás előtti váltottak egymással egy-két szót. A két ország kormányzatának tisztségviselői ugyanakkor kapcsolatba léptek egymással a csúcstalálkozó helyszínén. Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója elmondta: találkozott John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval. Megállapodtak abban, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kész a továbbiakban is tartani a kapcsolatot. Újságírói kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, hogy melyik fél részéről kezdeményezték az effajta kapcsolattartás folytatását, Usakov azt mondta: az amerikaiaktól. Azt a kérdést is feltették neki, hogy mikor találkozik legközelebb Putyin és Trump. Nem tudjuk – mondta, hozzáfűzve: kifejeztük sajnálatunkat, hogy a két vezetőnek nem sikerült mélyrehatóan tanácskozni.

Merkel és Putyin Szíriáról és az ukrán-orosz konfliktusról egyeztetett

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai helyzetről, a kercsi incidensről és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést Buenos Airesben szombaton. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közlése szerint Merkel és Putyin egyeztetése meglehetősen hosszú és részletekbe menő volt. Peszkov tudatta, hogy Putyin találkozott Emmanuel Macronnal is, aki Merkelhez hasonlóan sürgette a kercsi incidens nyomán letartóztatott és moszkvai börtönökbe szállított ukrán matrózok elengedését. Putyin hangsúlyozta: a matrózok ügyében a bíróság az illetékes hatóság. November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az orosz partiőrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a huszonnégy tagú legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök harminc napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtája – rendelt el. Kijev azzal is vádolja Moszkvát, hogy a kercsi szoroson való áthaladás indokolatlan szigorításával blokád alá helyezte az ukrán kikötőket az Azovi-tengeren, megbénítva az ukrán kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren.

Forrás: MTI; Fotó: PS