Megvan a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészség első gyanúsítottja
Rustem Mustafa, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt parancsnoka lesz az első gyanúsított, akit meghallgat a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyészség januárban - közölte értesülését a Koha Ditore című pristinai napilap pénteken. A koszovói politikusok egy része tavaly év végén a különleges bíróság felállításáról szóló törvény visszavonását követelte, mert szerintük a testület diszkriminatív a koszovói albánokkal szemben, ugyanis csak az általuk elkövetett bűnöket vizsgálná, a szerbek által elkövetetteket nem.
Rustem Mustafának január 14-én kell megjelennie a hágai központú ügyészségen. Mustafát - aki parlamenti képviselő is volt - korábban a pristinai alapfokú bíróság jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt. A Gazeta Express című hírportál a közelmúltban adta hírül, hogy a különleges ügyészség három egykori UCK-vezetőt hívatott be meghallgatásra december elején.
A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett feltételezett háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci jelenlegi koszovói köztársasági elnök neve is felmerült. A bíróság felállításáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. A bíróság - főként a tanúk védelme érdekében - Hágában fog működni, az elítéltek egy része azonban Koszovóban töltheti le börtönbüntetését.
A koszovói politikusok egy része tavaly év végén a különleges bíróság felállításáról szóló törvény visszavonását követelte, mert szerintük a testület diszkriminatív a koszovói albánokkal szemben, ugyanis csak az általuk elkövetett bűnöket vizsgálná, a szerbek által elkövetetteket nem. A törvény visszavonása érdekében felszólalt Ramush Haradinaj miniszterelnök és Hashim Thaci köztársasági elnök is. Később azonban a pristinai vezetés - főként Brüsszel és Washington nyomására – kijelentette, noha igazságtalannak tartja a bíróság felállítását, nem vonja vissza az erről szóló törvényt.
Forrás/fotó: MTI
