Pesti Srácok

Nőtt az újságírók elleni gyilkosságok száma a világon

Nőtt az újságírók elleni gyilkosságok száma a világon

Hatvanhárom kommunikációs szakembert öltek meg 2018-ban a világon, nyolc százalékkal többet, mint tavaly - áll a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet kedden közzétett éves jelentésében, amelyben a sajtószabadság romlásáról számolt be.

Ez az elmúlt három év legsúlyosabb adata, amellyel együtt 702 hivatásos újságírót gyilkoltak meg az elmúlt tíz évben a világon. Az elmúlt évtizedben 2012-ben ölték meg a legtöbb újságírót, szám szerint 70-et. Ezután csökkenő tendencia kezdődött, és 2017-ben volt a legkisebb ez a szám: 55.

- közölte az RSF.

PestiSracok facebook image

- mondta Christophe Deloire, az RSF főtitkára.

Az RSF jelentése, amelyet 1995 óta tesz közzé minden évben, hozzáteszi, hogy 348 újságíró ül börtönben tevékenységével összefüggésben, hét százalékkal több, mint az előző évben, és további 60 újságírót tartanak túszként fogva, 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. Bár a gyilkosságok főbb helyszínei olyan fegyveres konfliktus sújtotta országok voltak, mint Afganisztán (15 halott) vagy Szíria (11 halott), 45 százalékuk olyan országban történt, amelyben nincsen háború. Ezek közül "kiemelkedik" Mexikó, ahol 9 újságírót gyilkoltak meg az idén.

- teszi hozzá a jelentés.

- fogalmaz az RSF, amely szerint az újságírók védelmére vonatkozó intézkedések "elégtelenek és hatástalanok".

A listán kitűnik még az Egyesült Államok, ahol hat újságírót gyilkoltak meg, közülük ötöt a Capital Gazette című annapolisi (Maryland) lapnál júniusban történt többszörös gyilkosságban. Ez volt a legsúlyosabb támadás, amelyet valamely médium munkatársai ellen elkövettek az Egyesült Államok történetében. Az ámokfutó ezt megelőzően hat éven át zaklatta a lap munkatársait a Twitter közösségi hálón.

- fogalmaz az RSF, amely hozzáteszi, hogy az újságírók közül 49-en váltak gyilkosság áldozatává, míg 31-en egyéb módon vesztették életüket munkájuk végzése során. Deloire szerint a különböző politikai vezetők vagy üzletemberek által a közösségi hálón folytatott gyűlöletbeszéd a riporterek ellen a támadások "aggasztó mértékű növekedését eredményezte".

Forrás: MTI; Fotó: bandt.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.