Pesti Srácok

A francia sárgamellényesek tizedszer is utcára vonultak a megkezdett nemzeti vita ellenére

A francia sárgamellényesek tizedszer is utcára vonultak a megkezdett nemzeti vita ellenére

Tizedszer is az utcákra vonultak szombaton az általános társadalmi elégedetlenséget megtestesítő franciaországi sárgamellényesek, annak ellenére, hogy a mozgalom nyomására Emmanuel Macron államfő a héten elindította az úgynevezett nagy nemzeti vitát, amelynek keretében a franciák helyi szinteken vitáznak a legégetőbb társadalmi és politikai kérdésekről.

A sárgamellényes tiltakozók egy része továbbra is úgy érzi, hogy a kormány nem veszi figyelembe követeléseiket és korlátozza a meghirdetett vita témáit, ezért a két hónapja kezdődött mozgalom immár a tizedik egymást követő szombaton hirdetett tüntetéseket. Párizsban a menet délben indult az Invalidusok terétől délkeleti irányba. A 14 kilométeres útszakaszon meghirdetett oda-vissza menetelést a Szajna bal partján a minisztériumok és a politikai hatalmat szimbolizáló épületek közelébe szervezték, ahol a korábbi hetekben nem voltak tiltakozások. A hideg téli időben, nagy létszámú rendőri biztosítás mellett vonuló néhány ezer tüntető Macron elnök lemondását követelte, és többször elénekelte a francia himnuszt, a La Marseillaise-t. A bejelentett megmozdulás a korábbiaknál szervezettebben és nyugodtabban zajlott, rendbontások délutánig nem történtek. A fővárosban délutánig húsz embert állítottak elő, ami töredéke a korábbi alkalmakkor őrizetbe vett randalírozóknak. A menet élén vonuló sárgamellényesek egy nemzetiszínű lepelre azt írták fel: "Rendőrök, ne lőjetek, a gyerekeink jövője miatt vagyunk itt". Egy másik táblán a köztársasági elnök irodájában kifüggesztett festményen - Shepard Fairey-nek a köztársasági szimbólumáról, a Marianne-ról készült alkotásának reprodukcióján - szereplő francia nemzeti jelszót (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) a tüntetők úgy módosították, hogy Szabadság, Egyenlőség, Gumilövedék.

A gumilövedék használatáról egész héten heves vita folyt a televíziókban, miután a francia rendőrök rendszeresen bevetik, súlyos sérüléseket okozva a tiltakozóknak. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a gumilövedéknek köszönhetően kerülhető el a fizikai kontaktus az erőszakos tüntetőkkel, s használata nélkül még több sérült lett volna a megmozdulásokon. A szervezők azt kérték a tiltakozóktól, hogy egy szál virággal és egy gyertyával érkezzenek, így emlékezve a november 17. óta tartó megmozdulások halottjaira és sérültjeire. Az elmúlt két hónapban a sárgamellényes tiltakozók által felállított úttorlaszoknál történt balesetekben tízen vesztették életüket és több, mint kétezren megsérültek.

Rendőri tájékoztatás szerint országszerte ismételten mintegy 80 ezer, Párizsban ötezer rendőrt vezényeltek ki a rend biztosítására. Megfigyelők szerint a résztvevők estére kirajzolódó száma arra fog utalni, hogy a tiltakozók mennyire tartják hatékonynak a követeléseikről kedden kezdődött, úgynevezett nagy nemzeti vitát. A hatóságok arra számítanak, hogy a múlt szombatihoz hasonló mozgósítás várható estig, tüntetések lesznek a vidéki városokban is (Toulouse, Marseille, Lyon, Saint-Étienne, Roanne, Valence, Clermont-Ferrand, Montélimar, Dijon, Nevers, Montceau-les-Mines, Toulon, Avignon). Január 12-én mintegy 84 ezren tiltakoztak országszerte, az azt megelőző hétvégén pedig 50 ezren vonultak utcára, elmaradva a novemberi és a december eleji alkalmaktól, amikor százezrek tüntettek.

PestiSracok facebook image

Emmanuel Macron a nemzeti vita keddi megnyitója után pénteken egy újabb régióban vitázott több száz polgármesterrel. A délnyugat-franciaországi Souillac-ban a köztársasági elnök ezúttal is több, mint hat órán át válaszolt az ország kormányzását és a reformokat, valamint az elnöki viselkedést érintő kérdésekre, amit a francia sajtó sikeresnek értékelt és Macronnak a két évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban nyújtott felkészült teljesítményéhez hasonlított. Az államfő és a polgármesterek közötti eszmecseréken kívül a nagy nemzeti vitában az állampolgárok az életszínvonalról, az adópolitikától, a demokrácia minőségéről és a környezetvédelmi kérdésekről vitázhatnak több száz helyszínen. Emmanuel Macron azt reméli, hogy ezzel a megoldással a társadalmi elégedetlenség erőszakmentesen kifejezésre juthat és megválaszolható, a sárgamellényesek egy része viszont attól tart, hogy a vita célja: elfojtani a követeléseiket. Az államfő pénteken egyértelműen kizárta a vagyonadó visszavezetését, ami pedig a sárgamellényesek egyik fő követelése.

Az Odoxa közvélemény-kutatóintézet csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint a franciák 64 százaléka szkeptikus a vita kimenetelét illetően, és csak egyharmaduk válaszolta azt, hogy részt kíván benne venni.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.