Pesti Srácok

Biztonságossá nyilvánított négy országot a német parlament

Biztonságossá nyilvánított négy országot a német parlament

A német parlament alsóháza áldását adta pénteken arra a kormánytervre, amely biztonságos országgá nyilvánít három észak-afrikai országot és a kaukázusi Georgiát, de a zöldek ellenállása miatt kétséges, hogy törvényerőre is emelkedik-e a szabályozás, amely eltántorítaná szándékuktól az onnan érkező migránsokat, és egyszerűbbé tenné a menedékkérelmi eljárást.

A Bundestag 509 igennel, 138 szavazat ellenében, négy tartózkodás mellett fogadta el az Algériát, Marokkót, Tunéziát és Georgiát biztonságos országgá nyilvánító jogszabályt. Annak törvényerőre emelkedése azonban a legjobb esetben is kétségesnek mondható, tekintettel arra, hogy még meg kell szavaznia a Bundesratnak (Szövetségi Tanács) is, amelyben a 16 szövetségi tagállam kormányai képviseltetik magukat. Több tagállami kormányban jelen vannak a szövetségi szinten ellenzékben lévő zöldek, akik ellenzik az észak-afrikai országok biztonságossá nyilvánítását. A Bundesrat már tavalyelőtt is elutasított egy hasonló kezdeményezést. A szóban forgó országokból érkező migránsok közül jelenleg csak nagyon kevesen kapnak menedékjogot Németországban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.