Brüsszeli liberális képviselő: Az európai menekültpolitika megbukott, le kell zárni a határokat

A brüsszeli regionális parlament képviselője Bevándorlás és integráció. Mielőtt túl késő lenne címmel írt könyvet. Ebben azt állítja: Belgiumba népességarányosan kilencszer annyi bevándorló érkezett az elmúlt években, mint a többi nyugat-európai országba. Azt mondja: már most több probléma merült fel, az együttélés feszültséget generál a belgák és a bevándorlók között, az integráció szerinte elbukott. A szerző liberális politikus, ugyanannak a pártnak (vallon liberális Reformer Mozgalom) a tagja, mint Charles Michel ügyvivő miniszterelnök. Az interjúban elmondta, 12 éven át dolgozott az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetnél, napjainkban mégis "eléggé kritikusan" szemléli azokat a civil szervezeteket, amelyek az emberi jogok védelmében szólalnak fel.

Kifejtette: 2000-ig nagyjából kézben tartották a helyzetet, de néhány akkori intézkedéssel nagymértékben elősegítették a bevándorlás jelentős növekedését. Ennek következtében mintegy húsz év alatt tíz százalékkal nőtt a népesség. Ezeknek a bevándorlóknak az érkezéséről jelentős részben nem a belga emberek döntöttek - jelentette ki a politikus. Problémának nevezte, hogy húsz éven át nem beszéltek a migrációról és a bevándorlásról. Véleménye szerint ha feltették volna a kérdést a belgáknak, most nem lennének ebben a helyzetben. A politikus kiemelte: nem volt demokratikus vita sem a parlamentben, sem az emberekkel arról, hogy milyen migrációs politikát akar Belgium. Úgy fogalmazott: "Nem választottuk a bevándorlást, hanem elszenvedjük."

A bevándorlók egy része családegyesítéssel érkezik, amelyet egy európai irányelv szabályoz. Vannak továbbá menedékkérők, akikről ugyancsak nem dönthetnek. A harmadik csoporthoz tartozók illegálisan lépik át a határt - mondta. Alain Destexhe megítélése szerint a bevándorlással kapcsolatban Belgiumban a legnagyobb gondot a családegyesítések jelentik. Tíz év alatt félmillió ember került így az országba. Ráadásul a statisztikák azt mutatják, hogy ezeknek az embereknek a jelentős része nem dolgozik, hanem szociális segélyből él - mondta. Ezért úgy látja, vissza kellene fogni a családegyesítéseket, mégpedig úgy, hogy az újonnan érkezők az első években ne legyenek jogosultak a segélyre, hanem azok a hozzátartozóik támogassák őket, akikhez érkeztek. Azt mondta: sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem működik az integráció. Kiemelte továbbá, hogy a bevándorlás "megváltoztatta Brüsszelt".

A város lakói korábban gazdagabbak voltak, mint a vallon vagy a flamand átlag. Manapság, 25 évvel a bevándorlás felgyorsulása után a brüsszeliek jövedelme alacsonyabb, mint azoké, akik az ország többi részében élnek. Egy tanulmány szerint a szociális bérlakások 70 százalékában minimális jövedelemmel rendelkező külföldi származásúak élnek, Brüsszelben ez az arány 90 százalék - közölte. Véleménye szerint ez is azt mutatja, hogy az integráció nem sikerült. Szerinte mindenképpen fékezni kellene a bevándorlást, és erősíteni az integrációt, mielőtt újabb embereket fogadnak. A belga képviselő szerint a menekültpolitika legnagyobb problémáját az jelenti, hogy az "európai menekültpolitika megbukott: Európa képtelen a saját külső határai ellenőrzésére". Gyenge pontnak nevezte, hogy Spanyolország lehetővé teszi sok illegális migráns érkezését Európába.

Belgiumban a kérelmezők mintegy 50 százaléka kapja meg a menekültstátuszt, más országokban egy kicsit kevesebb. A gond azokkal van, akiknek elutasítják a menedékkérelmét, de nem térnek haza, hanem maradnak. A kiutasítás pedig - különösen olyan családok esetében, amelyekben gyerekek is vannak - nagyon bonyolult, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi jogokat. Ezért is lenne fontos, hogy szigorítsák a külső határok védelmét Európában, erősíteni kell a határőrizetet, és el kell érni azt, hogy a menedékkérelmeket Európán kívül bírálják el - hangsúlyozta Alain Destexhe. Értékelése szerint a belga kormány az elmúlt négy évben nagyon jó migrációs politikát folytatott: az ország vezetése megpróbálta ellenőrzés alatt tartani a migrációt. Ez viszont egybeesett a 2015-ös európai menekültválsággal, és Angela Merkel német kancellár azon döntésével, hogy megnyitja az európai határokat a migrációs áradat előtt.

Sérelmezte, hogy a kancellár nem egyeztetett a belgákkal, a magyarokkal, egyik európai partnerrel, sőt, a német parlamenttel sem. Teljesen egyedül döntött, és ezt a brüsszeli képviselő a demokráciát súlyosan sértő problémának nevezte. Alain Destexhe a bevándorlásról és az integrációról szóló könyvében tizenöt intézkedést javasol. Az interjúban ezek közül két példát említve azt mondta, a családegyesítéseket korlátozni kell, a belga állampolgárság megszerzését pedig szigorítani. Kiemelte továbbá, hogy különbséget kell tenni a valódi menekültek és a gazdasági bevándorlók között, utóbbiak közül többet már nem kellene befogadni. Megjegyezte: Afrikában 25 év múlva kétmilliárd, a század végére négymilliárd ember él majd. Teljesen irreálisnak és utópisztikusnak tartja azon - néhány NGO-tól és egyes baloldali politikusoktól származó - elképzeléseket, hogy nyissák meg a határokat. Épp ellenkezőleg: Európa határait le kell zárni, és csak azokat fogadni, akik legálisan érkeznek, hivatalos úton, az európai országok által kiadott vízummal - jelentette ki a politikus, hozzátéve: egy demokráciában minden változtatás előtt meg kell vitatni a tervezett intézkedéseket.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horizon Weekly