Pesti Srácok

Brüsszeli liberális képviselő: Az európai menekültpolitika megbukott, le kell zárni a határokat

Brüsszeli liberális képviselő: Az európai menekültpolitika megbukott, le kell zárni a határokat

Alain Destexhe brüsszeli liberális képviselő szerint az európai menekültpolitika megbukott, A politikus az M1 aktuális csatornának adott, szerda este sugárzott interjújában azt is kijelentette: Európa határait le kell zárni.

A brüsszeli regionális parlament képviselője Bevándorlás és integráció. Mielőtt túl késő lenne címmel írt könyvet. Ebben azt állítja: Belgiumba népességarányosan kilencszer annyi bevándorló érkezett az elmúlt években, mint a többi nyugat-európai országba. Azt mondja: már most több probléma merült fel, az együttélés feszültséget generál a belgák és a bevándorlók között, az integráció szerinte elbukott. A szerző liberális politikus, ugyanannak a pártnak (vallon liberális Reformer Mozgalom) a tagja, mint Charles Michel ügyvivő miniszterelnök. Az interjúban elmondta, 12 éven át dolgozott az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetnél, napjainkban mégis "eléggé kritikusan" szemléli azokat a civil szervezeteket, amelyek az emberi jogok védelmében szólalnak fel.

Kifejtette: 2000-ig nagyjából kézben tartották a helyzetet, de néhány akkori intézkedéssel nagymértékben elősegítették a bevándorlás jelentős növekedését. Ennek következtében mintegy húsz év alatt tíz százalékkal nőtt a népesség. Ezeknek a bevándorlóknak az érkezéséről jelentős részben nem a belga emberek döntöttek - jelentette ki a politikus. Problémának nevezte, hogy húsz éven át nem beszéltek a migrációról és a bevándorlásról. Véleménye szerint ha feltették volna a kérdést a belgáknak, most nem lennének ebben a helyzetben. A politikus kiemelte: nem volt demokratikus vita sem a parlamentben, sem az emberekkel arról, hogy milyen migrációs politikát akar Belgium. Úgy fogalmazott: "Nem választottuk a bevándorlást, hanem elszenvedjük."

A bevándorlók egy része családegyesítéssel érkezik, amelyet egy európai irányelv szabályoz. Vannak továbbá menedékkérők, akikről ugyancsak nem dönthetnek. A harmadik csoporthoz tartozók illegálisan lépik át a határt - mondta. Alain Destexhe megítélése szerint a bevándorlással kapcsolatban Belgiumban a legnagyobb gondot a családegyesítések jelentik. Tíz év alatt félmillió ember került így az országba. Ráadásul a statisztikák azt mutatják, hogy ezeknek az embereknek a jelentős része nem dolgozik, hanem szociális segélyből él - mondta. Ezért úgy látja, vissza kellene fogni a családegyesítéseket, mégpedig úgy, hogy az újonnan érkezők az első években ne legyenek jogosultak a segélyre, hanem azok a hozzátartozóik támogassák őket, akikhez érkeztek. Azt mondta: sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem működik az integráció. Kiemelte továbbá, hogy a bevándorlás "megváltoztatta Brüsszelt".

PestiSracok facebook image

A város lakói korábban gazdagabbak voltak, mint a vallon vagy a flamand átlag. Manapság, 25 évvel a bevándorlás felgyorsulása után a brüsszeliek jövedelme alacsonyabb, mint azoké, akik az ország többi részében élnek. Egy tanulmány szerint a szociális bérlakások 70 százalékában minimális jövedelemmel rendelkező külföldi származásúak élnek, Brüsszelben ez az arány 90 százalék - közölte. Véleménye szerint ez is azt mutatja, hogy az integráció nem sikerült. Szerinte mindenképpen fékezni kellene a bevándorlást, és erősíteni az integrációt, mielőtt újabb embereket fogadnak. A belga képviselő szerint a menekültpolitika legnagyobb problémáját az jelenti, hogy az "európai menekültpolitika megbukott: Európa képtelen a saját külső határai ellenőrzésére". Gyenge pontnak nevezte, hogy Spanyolország lehetővé teszi sok illegális migráns érkezését Európába.

Belgiumban a kérelmezők mintegy 50 százaléka kapja meg a menekültstátuszt, más országokban egy kicsit kevesebb. A gond azokkal van, akiknek elutasítják a menedékkérelmét, de nem térnek haza, hanem maradnak. A kiutasítás pedig - különösen olyan családok esetében, amelyekben gyerekek is vannak - nagyon bonyolult, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi jogokat. Ezért is lenne fontos, hogy szigorítsák a külső határok védelmét Európában, erősíteni kell a határőrizetet, és el kell érni azt, hogy a menedékkérelmeket Európán kívül bírálják el - hangsúlyozta Alain Destexhe. Értékelése szerint a belga kormány az elmúlt négy évben nagyon jó migrációs politikát folytatott: az ország vezetése megpróbálta ellenőrzés alatt tartani a migrációt. Ez viszont egybeesett a 2015-ös európai menekültválsággal, és Angela Merkel német kancellár azon döntésével, hogy megnyitja az európai határokat a migrációs áradat előtt.

Sérelmezte, hogy a kancellár nem egyeztetett a belgákkal, a magyarokkal, egyik európai partnerrel, sőt, a német parlamenttel sem. Teljesen egyedül döntött, és ezt a brüsszeli képviselő a demokráciát súlyosan sértő problémának nevezte. Alain Destexhe a bevándorlásról és az integrációról szóló könyvében tizenöt intézkedést javasol. Az interjúban ezek közül két példát említve azt mondta, a családegyesítéseket korlátozni kell, a belga állampolgárság megszerzését pedig szigorítani. Kiemelte továbbá, hogy különbséget kell tenni a valódi menekültek és a gazdasági bevándorlók között, utóbbiak közül többet már nem kellene befogadni. Megjegyezte: Afrikában 25 év múlva kétmilliárd, a század végére négymilliárd ember él majd. Teljesen irreálisnak és utópisztikusnak tartja azon - néhány NGO-tól és egyes baloldali politikusoktól származó - elképzeléseket, hogy nyissák meg a határokat. Épp ellenkezőleg: Európa határait le kell zárni, és csak azokat fogadni, akik legálisan érkeznek, hivatalos úton, az európai országok által kiadott vízummal - jelentette ki a politikus, hozzátéve: egy demokráciában minden változtatás előtt meg kell vitatni a tervezett intézkedéseket.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horizon Weekly

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.