Pesti Srácok

Csaknem 2,4 millióval nőtt a három legforgalmasabb vasútvonal utasszáma

Csaknem 2,4 millióval nőtt a három legforgalmasabb vasútvonal utasszáma

Csaknem 2,4 millióval nőtt a három legforgalmasabb vasútvonal utasszáma tavaly; a Budapest-Vác-Szob, a Budapest-Cegléd-Szolnok, valamint a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalon összesen közel 34,6 millió ember utazott - közölte a MÁV-Start Zrt. csütörtökön. A legtöbb utas által használt két legnépszerűbb elővárosi szakaszon, a váci és a ceglédi vonalon 2019 végétől KISS emeletes motorvonatokat állít forgalomba a vasúttársaság.

A tájékoztatás szerint a Budapest-Vác-Szob vonalon a 2018-as utasszám 620 ezerrel haladta meg a 2017-est, megközelítve a 12,6 milliót. Ezzel átvette a legforgalmasabb vasútvonal címet az előző években vezető Budapest-Cegléd-Szolnok vonaltól. A Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon 300 ezerrel utaztak többen tavaly, mint az előző évben, az utasszám így 12,5 millióra nőtt. A Budapest-Székesfehérvár vonalon a jelentős, csaknem másfél milliós növekedés oka, hogy a pályafelújítási munkák már nem zavarták a vonatközlekedést, a vonalon 2018-ban 9,4 millióan utaztak.

- közölte a MÁV-Start.

PestiSracok facebook image

A tíz legnépszerűbb magyarországi vasútvonalon az előzetes számok alapján összesen 74 millióan utaztak tavaly, ami 2,8 millióval haladja meg a 2017-es eredményeket. A három elővárosi vonal mellett a Budapest-Újszász-Szolnok, a Budapest-Cegléd-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, a Budapest-Tatabánya, a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza, a Budapest-Esztergom és a Budapest-Hatvan volt a legforgalmasabb. A közlemény szerint az elmúlt időszakban kialakított menetrendek, a jegyértékesítés korszerűsítése, a pályafejlesztések, a felújított kocsik és az új motorvonatok miatt az utóbbi években folyamatosan nőtt a MÁV-Start utasszáma országos szinten, a növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró. Az előzetes adatok alapján nőtt 2018-ban a teljesárú menetjegyek és dolgozói bérletek értékesítése. Tavaly már minden ötödik utas automatából, interneten vagy a Vonatinfó alkalmazásból vásárolta a jegyét.

Az utasszám adatokban nincsenek benne a jogszabály alapján díjmentesen utazók, például a 65 év felettiek, a 6 év alattiak, a határon túli magyarok, a díjmentesen utazó diákcsoportok, valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használók.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.