Pesti Srácok

Európa iszlamizációja egyre több pénzt hoz a muzulmán pénzügyi szektornak

Európa iszlamizációja egyre több pénzt hoz a muzulmán pénzügyi szektornak

Európa iszlamizációjából az iszlám gazdaságtanán alapuló pénzügyi szolgáltatások profitálnak, amelyek éves szinten 10-12 százalékkal növekednek - olvasható a Századvég elemzésében, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

Mint írták, az iszlám gazdaságtanán alapuló pénzügyi szolgáltatások az egyik leggyorsabban bővülő pénzügyi szektort képezik, amely az elmúlt két évtizedben évente 10-12 százalékos növekedési rátát mutatott, és mintegy 2,5 milliárd fontnyi tőkével rendelkezik. Az iszlám pénzügyi szolgáltatások európai működéséhez muszlim közösségre van szükség, amely elég nagy ahhoz, hogy tartós fogyasztói bázist jelentsen. Nagy-Britannia az iszlám pénzügyi és egyéb termékeinek megjelenését a piacon "lelkesen" fogadta, mert álláspontjuk szerint az iszlám finanszírozás hatalmas beruházásokat, fogyasztást és transznacionális piacokat jelent. A szigetországban öt, engedéllyel rendelkező, teljesen "saría-kompatibilis" bank üzemel, míg több, mint 20 olyan bank van, amely valamilyen iszlám pénzügyi terméket is kínál - olvasható az elemzésben.

A halal, azaz az iszlám vallásjogi előírásoknak megfelelő termékek globális piacának forgalma a Grand View Research elemzése szerint 2025-re várhatóan eléri a 739 milliárd dollárt. Ezen termékek legfőbb előállítói és exportőrei az Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Kína és Németország. A franciaországi halal élelmiszerpiac francia források szerint 5,5 milliárd eurót tett ki 2010-ben, évente 400 ezer tonna halal húst értékesítettek és a különböző agrárgazdasági vállalkozások létrehozták halal részlegüket. A kereslet évente 10-15 százalékkal nő. A holland halal piacot 2013-ban 2,7 milliárd euróra becsülték a Századvég elemzése szerint.

A Global Islamic Economy 2016/17 becslése szerint a muszlimok részéről a ruházatra fordított kiadások 2021-ig elérik a 368 milliárd dollárt. A folyamatosan növekvő keresletet a nagy márkák mellett kisebb európai divatcégek is megcélozták. A Századvég arról is írt, hogy az iszlám pénzügyet, az élelmiszer- és divatipart a vallásjog szabályozza, mert a gazdaság, a pénzügy és az öltözködés a saría részét képezi. A nyugat-európai országok azonban nem félnek attól, hogy engedélyezzék és profitáljanak ezekből az ágazatokból. A saría azonban életmód, amelynek profithozó elemei nem választhatók le azon etikai, társadalmi és politikai aspektusairól, amelyek tagadják az európai életmódot és az értékeket. A saría-kompatibilis árucikkekből és szolgáltatásokból profitáló cégek számára a társadalmi kohézió felbomlása nem jelent visszatartó erőt, a növekvő profitszerzést pedig csak a folyamatos migráció garantálja - írta a Századvég.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.