Pesti Srácok

Kásler: A sürgősségi osztályok többsége tartotta a meghatározott ellátási időket

Kásler: A sürgősségi osztályok többsége tartotta a meghatározott ellátási időket

A sürgősségi osztályok többsége tartani tudta a január elején bevezetett rendeletben megkövetelt ellátási időket - mondta az emberi erőforrások minisztere hétfői sajtótájékoztatóján. A miniszter az egészségügyi dolgozók további béremeléséről is beszélt.

Kásler Miklós sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a magyar egészségügy kritikus pontja volt a sürgősségi ellátás, azonban az új triázs rendszerrel csökkenteni tudták a várakozási időket. A miniszter elmondta, az új rendszer célja, hogy a beteget a lehető legrövidebb időn, az érkezéstől számítva öt percen belül regisztrálni kell, és tíz percen belül a végleges ellátási helyre kell irányítani. A betegeket öt súlyossági fokozatba sorolhatják, és ennek alapján döntenek az ellátásukról, valamint meghatározták az ellátáshoz szükséges időt is - tette hozzá. Lényeges a rendszerben - folytatta Kásler Miklós -, hogy van egy akut alapellátó egység is, amely lényegében ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a háziorvosok, hiszen a sürgősségin nagy számban jelennek meg olyanok, akiknek ellátása nem igényel sürgősségi ellátást. A miniszter szerint a minisztérium helyesen ítélte meg az ellátórendszer lehetőségeit, kapacitását, hiszen az elsődleges adatok azt mutatják, hogy az 59 sürgősségi betegellátó osztályon - hármat leszámítva - tudták tartani az ellátási időket.

Jelentős béremelések ágazatszerte

Kásler Miklós a sajtótájékoztatón beszélt a bejelentett béremelésről is. Kifejtette, négy év alatt négy lépcsőben, 72 százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók, védőnők és az egészségügyben dolgozó, nem egészségügyi felsőfokú végezettséggel rendelkezők bére. Így 2019 júliusától 8 százalékkal, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében újabb 20 százalékkal, és 2022 januárjától pedig ismét 30 százalékkal nőnek a bérek. Kásler Miklós megemlítette, hogy a mentősök helyzete is jelentősen javult az elmúlt időszakban, bérük 2016-2018 között 67 százalékkal emelkedett, és idén újabb 8 százalékos béremelésre számíthatnak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)