Pesti Srácok

Közel ötszörösére nőtt Szlovéniában az illegális határátlépők száma tavaly

Közel ötszörösére nőtt Szlovéniában az illegális határátlépők száma tavaly

A szlovén hatóságok 9149 határsértőt tartóztattak fel tavaly, közel ötször többet, mint az előző évben, amikor 1934 migránst fogtak el illegális határátlépés miatt - közölte a szlovén belügyminisztérium szerdán.

Az illegális bevándorlók többsége Pakisztánból, Afganisztánból és Algériából érkezett. A legtöbb határsértőt áprilisban és májusban tartóztatták fel a rendőrök a kedvező időjárási viszonyok és a Bosznia-Hercegovinán keresztül megnyílt új migrációs útvonal eredményeképpen. A belügyminisztérium továbbá jelezte, hogy a határsértéseket nem minden esetben különböző személyek követték el. Elképzelhető, hogy ugyanaz a személy többször is megpróbált bejutni az országba, miután elfogták és kiutasították onnan. Ilyen esetek főleg az olasz-szlovén határon fordultak elő nagyobb számban. Olyan külföldiekről volt szó, akik elhagyták az olasz menekülttáborokat és az általuk kiszemelt országba szerettek volna eljutni - közölte a tárca.

Szlovénia 2018-ban 102 menedékkérő számára biztosított nemzetközi védelmet. Az országban jelenleg 274, menekültstátusszal rendelkező külföldi állampolgár tartózkodik, akárcsak 640 olyan személy, aki nemzetközi védelmet kapott. A legtöbb migránst Horvátországba toloncolták vissza a hatóságok, összesen 4653-at. 2016 márciusában a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat az illegális bevándorlók előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni. Ha mégis határsértést követ el valaki, a hatóságok visszakísérik az államhatárra, és visszaküldik abba az országba, ahonnan érkezett.

Kivételt képeznek az eljárás alól azok, akik közvetlen életveszélyben vannak, vagy egészségügyi ellátásra szorulnak, továbbá a felnőtt kísérő nélkül érkező, 14 éven aluliak. A rendőrség adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában 2015 októbere óta valamivel több, mint félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek azonban csak töredéke kért menedékjogot az országban.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: Daily Express

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.