Lengyel alkotmánybíróság: alkotmányellenesek az ukrán nacionalisták bűntetteire vonatkozó törvényes előírások
Nem egyeztethetők össze az alkotmánnyal a Lengyelország jó hírnevét védelmezni hivatott törvénynek azok az előírásai, amelyek az ukrán nacionalisták által - egyebek között a második világháború idején - elkövetett bűncselekmények tagadását szankcionálják - állapította meg a lengyel alkotmánybíróság csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében.
A jogszabályt a lengyel parlament tavaly januárban szavazta meg a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvénymódosítás részeként. Andrzej Duda elnök a törvénymódosítást februárban jóváhagyta, de egyúttal utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért. A Kijev tiltakozását kiváltó előírások büntethetővé tették a Harmadik Birodalommal kollaboráló ukrán nacionalista alakulatok bűntetteinek tagadását. Az alkotmánybíróság gyakorlatilag egyetértett Andrzej Duda azon kifogásával, hogy a szabályozás nem határozza meg pontosan a bűncselekménynek minősülő tetteket, illetve ezek elkövetőit.
A törvény "az ukrán nacionalisták által 1925 és 1950 között elkövetett bűntetteket" említ. Példaként hozza fel "az ukrán nacionalistáknak a zsidók kiirtásában való közreműködését", valamint az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, több, mint százezer lengyel áldozattal járó, Lengyelország által népirtásnak minősített volhíniai mészárlást. Az alkotmánybíróság szerint a jogszabály szövegéből nem derül ki, hogy az "ukrán nacionalisták" fogalom alatt csak a politikai vagy fegyveres struktúrákban való részvétel értendő, vagy általában a lengyel állam ellen irányuló ukrán nemzeti mozgalommal való azonosulás.
Az első világháború utáni és a második világháborús korszakot jellemző lengyel-ukrán kapcsolatok megítélése máig politikai és történészi vita tárgyát képezi Varsó és Kijev között. Eltérően ítélik meg elsősorban az 1943 februárjában kezdődött, és ugyanazon év július 11-én tetőzött volhíniai mészárlást. Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Az IPN-ről szóló törvény tavalyi módosítása a "lengyel haláltáborok" típusú szóhasználatot, vagyis a német náci bűnöknek Lengyelországra való áthárítását is büntethetővé tette volna, ami Izrael és az Egyesült Államok tiltakozását váltotta ki. A lengyel-izraeli párbeszéd eredményeképpen ezeket az előírásokat a lengyel törvényhozás már tavaly nyáron megváltoztatta. Egyúttal a lengyel és az izraeli kormányfő közös nyilatkozatában a "lengyel haláltáborok" típusú kifejezéseket "a náci németeknek a haláltáborok létrehozásáért viselt felelősséget kisebbítőnek" minősítették.
Forrás: MTI
