Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Ma járnak le a tavalyi autópálya-matricák

PPestiSrácok.hu Forró drót 2019. január 31. 08:46
Ma járnak le a tavalyi autópálya-matricák

Ma járnak le a tavalyi országos és megyei autópálya-matricák; több tízezres bírságot is kaphat, aki új matrica nélkül közlekedik.

Január 31-e, azaz csütörtök éjfél után már nem használhatók a 2018-ban kiváltott országos és megyei autópálya-matricák - figyelmeztet a www.autopalyamatrica.hu. Csütörtök után már jogosulatlan úthasználatnak számít, ha tavalyi matricával hajtunk fel fizetős útszakaszokra. Ez a D1/D2 díjkategóriában 14875 forint bírságot von maga után, de fizetés elmulasztása esetén 59500 forintig is emelkedhet a bírság.

Az új matricák megvehetők benzinkutakon és a Nemzeti Útdíj Szolgáltató (NÚSZ) irodáiban, de a legkényelmesebb az interneten megvásárolni az e-matricát, például a www.autopalyamatrica.hu oldalon. Ez azért is biztonságosabb, mert (szemben a benzinkutas vásárlással) magunk írhatjuk be a rendszámunkat, amit az oldal közvetlenül továbbít a NÚSZ rendszerébe, így kisebb a veszélye annak, hogy adminisztrációs hiba miatt bajba kerüljünk. Emellett az oldal ügyfélszolgálatán vásárlás után korrekciót is kérhetünk, ha rossz adatokat adtunk meg, vagy technikai hiba miatt rossz matricát kaptunk, míg egy benzinkúton jellemzően nem foglalkoznak utólagos reklamációkkal.

Az internetes vásárlás lehetősége akkor is hasznos, ha véletlenül matrica nélkül hajtottunk fel egy fizetős útszakaszra: ilyenkor még 60 perc marad a matrica kiváltására (ez lehet 10, 30 napos vagy megyei matrica is) és a bírság elkerülésére.

PestiSracok facebook image

A havi, éves és megyei matricák ára nem változott tavaly januárhoz képest, drágábbak lettek azonban a 10 napos matricák négy járműkategóriában: a személyautók (D1) útdíja 2975 Ft-ról 3500 Ft-ra, a kishaszongépjárműké, lakóautóké és mikrobuszok (D2) matricája 5950 Ft-ról 7000 Ft-ra, a buszok (B2) díja 13385 Ft-ról 15500 Ft-ra, az utánfutóké (U) pedig 2975 Ft-ról 3500 Ft-ra emelkedett. További újdonság, hogy idén fizetőssé válik két új útszakasz, az M35 autópálya (481. sz. főút - Berettyóújfalu közötti 18,7 km-es szakasz) és az M4 autópálya (Berettyóújfalu - 47. sz. főút, 3,7 km).

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Kapcsolódó témák
autópálya-matrica útdíj bírság határidő
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.