Pesti Srácok

Március 16-án tartják a szlovák államfőválasztás első fordulóját

Március 16-án tartják a szlovák államfőválasztás első fordulóját

Március 16-ra tűzte ki a szlovák államfőválasztás első fordulójának időpontját a pozsonyi törvényhozás elnöke, Andrej Danko; a döntést a parlament honlapján hozták nyilvánosságra csütörtökön. A mostani az ország történetében már az ötödik közvetlen elnökválasztás lesz Szlovákiában. A vonatkozó szabályozás szerint az új államfő első fordulós győzelméhez a leadott voksok több, mint felének megszerzésére van szükség, egyéb esetben két héttel később második fordulót tartanak, amelyben a legjobb eredményt elérő két jelölt mérkőzik meg egymással. Az eddigi szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében megválasszák az új államfőt.

A választáson indulni kívánó személyeknek a voksolás időpontjának kitűzését követő 21 napon belül kell leadniuk jelölésüket. Az államfőjelöltség követelménye, hogy a jelölést a 150 fős pozsonyi törvényhozás legalább 15 képviselője vagy legalább 15 ezer választó támogassa aláírásával. Az idei államfőválasztásra eddig tizenhatan jelezték indulási szándékukat, de a legerősebb kormánypárt, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) hivatalosan még nem jelentette be, kit indít. Andrej Kiska jelenlegi államfő - aki a 2014-es voksolás második körében, Robert Fico akkori kormányfőt maga mögé utasítva győzött - többször jelezte: nem indul egy újabb elnöki mandátum megszerzéséért.

Az idei elnökválasztási jelöltek száma az eddigi legmagasabb, és várhatóan még tovább emelkedik majd a következő három hétben. Az indulni kívánók spektruma meglehetősen vegyes, többségük pártonkívüli független jelöltként indul, a listán néhány pártelnök mellett több vállalkozó, aktivista is van, de akad köztük tévéigazgató is.

Az idei a második alkalom, hogy indul magyar jelölt is, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke személyében. Az előző köztársaságielnök-választáson Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke indult magyar jelöltként, ő jó eredményt elérve a voksok több, mint öt százalékát szerezte meg. A mostani megmérettetésen indul Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is, de a szlovák és magyar politikusokból álló párt nem sokkal a jelöltállítás után jelezte: Bugár nem magyar jelöltként, hanem szlovák állampolgárként indul.

PestiSracok facebook image

Elemzői vélemények szerint az idei szlovák államfőválasztáson is alacsony az esélye, hogy a voksolás első körében végeredmény szülessen. Az ismert jelöltek közül megfigyelők szerint körülbelül négynek lehet esélye a második fordulóba jutáshoz, köztük várhatóan az Irány jelöltjének is, akinek a neve várhatóan már napokon belül hivatalosan bejelentésre kerülhet.

A szlovák média újabban Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság szlovák oktatási biztosát emlegeti az Irány lehetséges jelöltjeként. Šefčovič a napokban megerősítette, kapott ilyen irányú megkeresést. Bár a függetlenként induló jelöltek között több, a jelenlegi parlamenti ellenzékhez közel álló személy is akad, az eddigi felmérések szerint egy, a liberálisok által támogatott vállalkozónak, Robert Mistríknek lehet a legnagyobb esélye arra, hogy a legtöbb ellenzéki szavazó voksát begyűjtse.

A politika színpadán korábban teljesen ismeretlen Mistríket, akinek plakátjai már az államfőválasztás előtt egy évvel ellepték az országot, elemzők afféle "Kiska 2.0"-nak tartják. A jelenlegi elnökben és Mistríkben közös pont független imázsuk és politikai támogatottságuk. Emellett mind Kiska, mind pedig Mistrík "brandje" egy év alatt a nulláról épült fel egy erőteljes kampány keretében. Felmérések eredményei szerint az elnökválasztás második körébe való bejutásra esélye lehet még a legfelsőbb bíróság volt elnökének, Stefan Harabínnak, aki az első Fico-kormány idején az igazságügyi tárcát vezette, valamint Bugár Bélának is.

A szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint öt évre választják. Jogkörei meglehetősen korlátozottak, bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoggal rendelkezik; a gyakorlatban eddig ritkán esett meg, hogy az elnök által kifogásolt jogszabályokat a parlament - áttörve a vétót - ne szavazta volna meg újra.

A szavazók elnökválasztási részvétele Szlovákiában rendszerint nem kimagasló arányú, az utóbbi voksolásokon az első körben 50 százalék alatt, a második körben 50 százalék körül alakult.

Az államfőválasztás hivatalos kampánya a mai nappal indul, s azt a vonatkozó szabályozás szerint 48 órával a voksolás előtt kell befejezniük a jelölteknek.

Forrás: MTI; Fotó: Tony Stefunko/Plus jeden deň

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.