Pesti Srácok

Századvég: a magyarok az erős nemzetállamokra szavaznak

Századvég: a magyarok az erős nemzetállamokra szavaznak

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a magyarok jelentős többsége (80 százaléka) a nemzeti szuverenitás erősítése mellett áll, és nem kér az erősebb európai integrációból.

A Századvég friss közvélemény-kutatása a magyar társadalom attitűdjeit vizsgálta az Unió jövőjét érintő alapvető kérdésekben. A magyarok döntő többsége (59 százaléka) alapvetően Európa-párti, támogatja az Európai Unió intézményét, s ahogy azt a korábbi kutatások igazolták, a magyarok az ország EU-tagsága mellett állnak. A kutatásból mindemellett az is kiderült, hogy bár az EU-val, mint intézménnyel kapcsolatban pozitívak a vélemények, az Unió vezetőiről, a brüsszeli bürokráciáról inkább negatív a véleménye a magyar lakosságnak (65 százalék a kedvezőtlen vélemények aránya). A magyarok tehát EU-pártiak és fontosnak tartják Magyarország EU-tagságát, az Unió jelenlegi vezetésével azonban elégedetlenek. Ezt igazolja az az eredmény is, hogy a válaszadók több, mint háromnegyede (77 százaléka) szerint az EU-nak Magyarország szemszögéből változásokra lenne szüksége, és csak 18 százalékuk látja úgy, hogy jelenleg megfelelően működik az Unió. A magyarok jelentős többsége a nemzeti szuverenitás erősítése mellett áll. Tízből nyolc válaszadó (80 százalék) olyan Európai Uniót szeretne, ahol a tagállamoknak több önállósága van és csak a megkérdezettek 15 százaléka áll az erősebb integráció mellett. Egy másik kérdésre közel a válaszadók kétharmada (62 százaléka) reagált úgy, hogy a tagállamoknak kellene, hogy több hatalma legyen az EU fölött, és nem fordítva (28 százalék).

Nagyobb nemzetállami szuverenitást szeretnének a magyarok

A magyarok döntő többsége (57-67 százaléka) mind az energiaügyeket, mind a gazdasági ügyeket, mind a bevándorlásügyet nemzetállami hatáskörbe vonná. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom nem egy „európai szuperállamban”, hanem az erős nemzetállamok együttműködésére épülő Európai Unióban hisz. A magyarok 85 százaléka azt várja el Magyarország kormányától, hogy küzdjön Magyarország önálló döntési jogaiért és szuverenitásának védelméért az Unióban. Hasonlóképpen fontosnak tartják Európa keresztény kultúrájának, örökségének, hagyományainak és értékeinek védelmét (84 százalék), valamint az Afrikából és a Közel-Keletről érkező illegális migráció korlátozását (83 százalék). Tehát a magyarok kulcsfontosságúnak ítélik Európa hagyományos arculatának megőrzését és az ezt veszélyeztető kontrollálatlan bevándorlás megfékezését.

PestiSracok facebook image

Forrás: Századvég

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.