Pesti Srácok

Századvég: a magyarok többsége elutasítja a sztrájkot és nem kér az ellenzéki színjátékból

Századvég: a magyarok többsége elutasítja a sztrájkot és nem kér az ellenzéki színjátékból

A magyarok 60 százaléka szerint az ellenzéki pártok és politikusok a hatalomra jutás érdekében használják fel a tüntetések adta szereplési lehetőséget – derült ki a Századvég friss felméréséből. A többség elutasítja az általános sztrájkot a Munka Törvénykönyvének módosítása kapcsán, mert véleményük szerint az az ország működésének és békéjének aránytalan sérelmével járna.

A Századvég friss közvélemény-kutatása annak járt utána, hogy hogyan ítélik meg a magyar választópolgárok az általános sztrájk gondolatát, illetve az ellenzéki pártok és politikusok szerepvállalását az elmúlt időszak demonstrációiban. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok döntő többsége (60 százaléka) szerint az ellenzéki pártok és politikusok a hatalomra jutás érdekében használják fel a tüntetések adta szereplési lehetőséget. Csupán a válaszadók 31 százaléka látja úgy, hogy az ellenzékiek őszintén kiállnak az emberek mellett a Munka Törvénykönyvének módosítása ügyében. Egyedül a magukat baloldalinak vallók körében vannak többségben azok, akik szerint őszinték az ellenzéki politikusok (53 százalék), a középen állók és a jobboldaliak döntő többsége (52, illetve 82 százaléka) szerint is a hatalomra jutás érdekében vesznek részt az ellenzéki erők a tüntetéseken.

Az ország működésének és békéjének aránytalan sérelmével járna a sztrájk

A kutatásból az is kiderült, hogy a többség (55 százalék) nem tartja elfogadhatónak az általános sztrájkot, mert úgy látja, az az ország működésének és békéjének aránytalan sérelmével járna. A megkérdezettek 40 százaléka támogat általános sztrájkot a Munka Törvénykönyvének módosítása kapcsán. A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2019. január 7-13. között, ezer fős mintán, 3,4 százalékos hibahatárral.

PestiSracok facebook image

Forrás: Századvég; Fotó: Mérce.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.