Pesti Srácok

Szijjártó: Külgazdasági rekordokat döntött Magyarország 2018-ban

Szijjártó: Külgazdasági rekordokat döntött Magyarország 2018-ban

Tavaly külgazdasági rekordokat döntött Magyarország, az elmúlt év volt minden idők legsikeresebb éve a befektetés-ösztönzés szempontjából, soha ennyi és soha ilyen nagy értékű beruházás nem érkezett Magyarországra - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

A miniszter kiemelte, tavaly 98 nagyberuházás jött Magyarországra a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül, ezek összesen 1380 milliárd forint értéket képviselnek, és ezekhez a beruházásokhoz a magyar kormány 135 milliárd forint vissza nem térítendő készpénz-támogatást nyújtott. Szijjártó Péter elmondta, a beruházásokkal 17024 új munkahely létesült az országban, az így létrehozott munkahelyeken a vállalatok 425700 forintos átlagbért fizettek, ami 40 százalékkal magasabb a külföldi beruházásoknál fizetett 2017-es átlagbérnél. Rámutatott, a nagyberuházások hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország érte el a harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi rátát az Európai Unióban.

- mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.

PestiSracok facebook image

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a legtöbb beruházás Németországból jött Magyarországra, a 98 nagyberuházásból 28-at német vállalatok hajtottak végre 620 milliárd forint értékben. A német beruházókat az Egyesült Államokból érkezett, illetve a magyar beruházó cégek követik.

- fűzte hozzá. A miniszter ismertette, a legtöbb beruházás az autóiparba érkezett, a 98 nagyberuházásból 36-ot ebben az ágazatban hajtottak végre, amelyek révén 851 milliárd forint értékű befektetés jött az autóiparba. A második helyen az alapvetően pénzügyi funkciókat Magyarországra telepítő üzleti szolgáltató szektor és az elektronikai szektor áll, 10-10 nagyberuházással.

Elmondta, a magyar gazdaság a dimenzióváltás időszakát éli, amikor már nem az új munkahelyek száma a legfontosabb szempont, hanem az általuk megtestesített technológia és kutatás-fejlesztés áll a középpontban. Szerinte ez azt is jelenti, hogy a beruházás-ösztönzés terén az új támogatási formák jól működnek. A miniszter közölte, tavaly 7 technológia-intenzív nagyberuházáshoz és 10 kutatás-fejlesztési beruházáshoz adtak támogatást. Kiemelte, a beruházás-ösztönzésben egy elismert szakmai rangsor alapján Magyarország bekerült a világ 10 legjobb befektetési helyszíne közé. A miniszter megjegyezte, a tavalyi beruházások következtében Németországon kívül Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol megtalálható mindhárom német vezető autómárka saját gyártóegysége - ezt a világon még Kína mondhatja el magáról.

- közölte. Rámutatott, a magyar kormány keleti nyitási politikájának sikerét mutatja, hogy Dél-Koreából, Indiából, Japánból és Kínából 17 beruházást valósítottak meg tavaly Magyarországon. Szijjártó Péter jelezte, 2014 óta, amikor a külgazdasági és külpolitikát "egyesítették", 71800 új munkahelyet teremtettek az országban a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül. A tárcavezető kiemelte, az exportot tekintve 2014 óta minden évben nőtt a magyar kivitel összege. Az elmúlt év első 10 havi adatai alapján tavaly várhatóan ismét 100 milliárd euró fölött lesz a magyar export, 2018. október végéig ugyanis 7,6 százalékos bővülést mutatott a kivitel.

- mutatott rá a miniszter, hozzátéve, ez jelzi, a magyar emberek által előállított termékek nemzetközileg is versenyképesek.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.