Pesti Srácok

Theresa May: a kilépés halasztása nem oldana meg semmit

Theresa May: a kilépés halasztása nem oldana meg semmit

Theresa May brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztása semmit nem oldana meg.

A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában - az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését - kijelentette: az utóbbi időben benyújtott képviselői módosítások célja olyan helyzet előállítása, amelyben Nagy-Britannia nem lépne ki az EU-ból a törvényben is meghatározott március 29-i határnapon.

May szerint azonban ez nem oldaná meg a felmerült problémákat, valamikor mindenképpen eljön a döntés pillanata, és a döntési lehetőségek mindig ugyanazok lesznek: megállapodás nélküli Brexit, megállapodásos Brexit, vagy a Brexit elmaradása. A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást a londoni alsóház a múlt héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította. Theresa May a parlamenti szavazás után személyes egyeztetésre hívta az ellenzéki pártok vezetőit a kialakult patthelyzet feloldása végett. A Munkáspárt - a legnagyobb ellenzéki erő - vezetője azonban nem hajlandó részt venni a kormányfő által felajánlott konzultáción mindaddig, amíg May nyilvánosan és hivatalosan ki nem zárja a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Theresa May azonban a szerdai vitanapon bírálta Jeremy Corbynt, amiért a személyes meghívás ellenére nem hajlandó tárgyalni vele a Brexit-folyamatról, jóllehet a múltban előfeltételek nélkül leült a tárgyalóasztalhoz a Hezbollah libanoni síita szervezettel, a Gázában hatalmon lévő Hamász palesztin radikális csoporttal, vagy az egykori Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA), amely a legnagyobb britellenes katolikus félkatonai szervezet volt Észak-Írországban. Válaszában Corbyn kijelentette: az alsóházban többséget kaphatna egy olyan megoldás, amelynek alapján Nagy-Britannia egyfajta vámunióban maradna az Európai Unióval, és ezt a brit üzleti szektor is támogatná. A munkáspárti vezető feltette a kérdést, hogy Theresa May miért nem támogatja ezt a lehetőséget.

PestiSracok facebook image

A kormányfő szerint ugyanakkor az EU-val elért, az alsóházban viszont leszavazott megállapodás is lehetővé tenné a bürokratikus és egyéb akadályok nélküli exportot az EU-piacokra, úgy, hogy Nagy-Britanniának eközben önálló kereskedelmi politikája lehetne. Theresa May elsősorban a Brexit-megállapodás legsúlyosabban bírált eleméről, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére szolgáló tartalékmechanizmusról (backstop) kezdeményezett egyeztetéseket az alsóházi frakciókkal, és e megbeszélések eredményeit az EU elé terjeszti. A jelenlegi tervek alapján a Brexit-megállapodásról és az ahhoz benyújtott újabb módosító indítványokról jövő kedden tart vitanapot és szavaz ismét az alsóház.

A módosítási indítványok között vannak olyanok, amelyek megtiltanák a kormánynak, hogy megállapodás nélkül léptesse ki az országot az EU-ból, és ennek érdekében előírnák a Brexit halasztását abban az esetben, ha a kilépés március 29-én esedékes napjáig nem sikerülne életbe léptetni valamilyen megállapodást a Brexit feltételrendszeréről. Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter azonban szerdán, a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: a Brexit elmaradásának még súlyosabb következményei lennének, mint a megállapodás nélküli kilépésnek, mivel ez annak az ígéretnek a megszegését jelentené, hogy a parlament tiszteletben tartja a kilépésről hozott többségi népszavazási döntést.

MTI; Fotó: EPA

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.