Pesti Srácok

Újabb tiltakozásokra szólítottak föl az ellenzéki pártok és a szakszervezetek

Újabb tiltakozásokra szólítottak föl az ellenzéki pártok és a szakszervezetek

További tiltakozásokra, új rendszerváltásra és új köztársaság építésére szólítottak föl az ellenzéki pártok, a szakszervezetek pedig újabb demonstrációkat jelentettek be a szombati kormányellenes tüntetésen Budapesten. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke országos demonstrációt hirdetett január 19-re. Kordás László közölte, hogy kedden átadják Orbán Viktornak a követeléseik listáját és 5 napot adnak, hogy a kormány tárgyalóbizottságot állítson föl. Ha ez nem teljesül, országos figyelmeztető sztrájk kezdődik, utakat és hidakat zárnak le a tiltakozók - tette hozzá. A szakszervezetek - mint fogalmazott - "felkészültek a harcos időszakra", folytatják a tiltakozást a céljaik eléréséig, mivel a kormány "alkut kötött a tőkével" és "az ordas lelkű profitvadászokat választotta".

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke cselekvésre szólított föl. Szerinte a sztrájkelhívástól "nem kell félni, mert enélkül nem lehet eredményre jutni", az összefogás meghátrálásra készteti "a munkavállalókat kiszolgáltatottá tevő hatalmat". Tóth Bertalan, az MSZP elnöke kijelentette, hogy létrejött az egység a Parlamentben és az utcákon, ezért egységre kell törekedni az EP- és az önkormányzati választásokon is, közös ellenzéki jelöltet kell indítani mindenhol.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője bejelentette, hogy petíciót indítanak a "rabszolgatörvény" ellen, egyúttal feltette a kérdést, milyen nemzeti egységet akar az, aki "az ország több, mint felét gyilkos csőcseléknek nevezi".

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta: ha Orbán Viktor meghátrál és visszavonja a munka törvénykönyvének módosítását, akkor sem hátrálnak meg, mert nem egyes törvények, hanem az egész rendszer ellen "lázadnak".

PestiSracok facebook image

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint négymillió munkavállalót érint a "rabszolgatörvény", ezért annak visszavonását és azt nevezte fő feladatnak, hogy a munka törvénykönyvét is gondolják újra. Ehhez egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat január 9-re.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke kijelentette: a kormány nem tudja alkalmazni a diktatúrák eszközét, az "oszd meg és uralkodj" elvét a tüntetőkkel szemben.

Szél Bernadett független parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a világ nem lehet a populistáké és Magyarország nem lehet Orbán Viktoré.

Hadházy Ákos, aki szintén független képviselő, egyebek mellett azt emelte ki, hogy ha a december 16-ai tüntetésen kihirdetett öt pontban megfogalmazott követelések nem teljesülnek, akkor nem beszélhetnek választásról, csak színjátékról.

Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője, független országgyűlési képviselő hangsúlyozta: újra kell építeni a jogállamot és a demokráciát.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke azt mondta: a magyarok nem rabszolgák.

A tüntetés a Hősök teréről indult, több helyszínen csatlakoztak demonstrálók. Amikor a menet eleje a Kossuth térre ért, a vége az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkánál tartott.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.