Angelina Jolie rohingja menekülttáborokat látogatott meg Bangladesben
Angelina Jolie, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja látogatást tett kedden Bangladesben a Mianmarból odamenekült muszlim rohingják számára fenntartott táborokban.
A világhírű színésznő egy dombtetőről intézett beszédet a világ legnagyobb menekülttelepeként számon tartott Kutapalong táborban, amely Banglades Cox's Bazaar körzetében található. Jolie azt mondta a hallgatóságának: minden joguk megvan arra, hogy ne legyenek hontalanok. Hozzátette: ahogyan a rohingjákkal bántak, az minden ember szégyene; ez a válság úgy alakulhatott ki, hogy a világ évtizedeken keresztül nézte tétlenül a rohingjákkal szembeni diszkriminációt. Angelina Jolie látogatásával egyidejűleg az ENSZ bejelentette, felhívást tesz közzé további 920 millió dollár (255,5 milliárd forint) összegyűjtésére azoknak a rohingjáknak a támogatására, akik tömegesen menekültek el a mianmari Arakán államból 2017-ben. Azután kellett elhagyniuk otthonukat, hogy a mianmari hadsereg - saját megfogalmazása szerint - tisztogató műveletekbe kezdett azzal az indokkal, hogy rohingják mianmari biztonsági állásokat támadtak meg.
Az ENSZ etnikai tisztogatással, tömeges gyilkossággal és nemi erőszakkal vádolja a mianmari hadsereget. Mianmar visszautasítja a vádakat, és azzal védekezik, hogy szerinte a rohingják elleni offenzíva jogos válaszlépés volt a lázadó csoportok akcióira. Ugyanakkor jelezte: kész a menekültek visszafogadására. Az ENSZ azonban úgy véli, a feltételek egyelőre nem adottak a rohingják hazatérésére. A menekültek azt szeretnék, ha garantálnák a biztonságukat Mianmarban, és adnának nekik állampolgárságot. Arakán állam erre nem hajlandó, ugyanis a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket. Angelina Jolie azzal a céllal utazott Bangladesbe, hogy felmérje a rohingja menekültek humanitárius szükségleteit, valamint azokat a jelentősebb kihívásokat, melyekkel Banglades, mint befogadóország néz szembe - tájékoztatott közleményében az UNHCR.
A rohingják többsége főként a nyugat-mianmari Arakán államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége. Néhány szakértő úgy véli, hogy őshonosak a térségben, mások szerint a bengáli területek brit gyarmatosítása idején, majd Burma (a későbbi Mianmar) 1948-as függetlenedése és az 1971-es bangladesi függetlenedés után érkeztek a régióba. Hiába élnek generációk óta Mianmar területén, az államvezetés továbbra is illegális bevándorlóknak tekinti őket. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény sem ismeri el etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. A kisebbség tagjai naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, sőt, a mozgásban is korlátozzák őket.
Forrás: MTI; Vezető kép: Business Recorder
