Pesti Srácok

Az ellenzéki képviselők jórészt akkor szólalnak fel az Európai Parlamentben, amikor hazánkat ostorozzák

Az ellenzéki képviselők jórészt akkor szólalnak fel az Európai Parlamentben, amikor hazánkat ostorozzák

A magyar európai parlamenti képviselők aktivitása a 2014 óta eltelt időszakban igencsak hullámzó képet mutat, az viszont szembetűnő, hogy a baloldali honatyák előszeretettel szólalnak fel akkor, ha hazánkról kell bírálatot mondani.

Ujhelyi István szocialista politikus volt az egyik legaktívabb magyar felszólaló és kérdésfeltevő az Európai Parlamentben 2014 óta; más baloldali politikusokhoz hasonlóan elsősorban a magyar kormányt bírálta, de lobbizott a Fidesz pártcsaládjából való kizárása érdekében is. Párttársa, Szanyi Tibor is inkább politikai szereplőkkel folytatott összetűzéseivel, meghökkentő megszólalásaival és nem európai parlamenti tevékenységével keltette fel a hazai média érdeklődését, és ő volt az, aki 2017 márciusában Soros Györgyöt jelölte az Európai Polgári Díjra.

A Demokratikus Koalíciót képviselő Niedermüller Péter leginkább állampolgári és humanitárius kérdésekkel, valamint a magyarországi demokratikus berendezkedés problémáival és a magyar kormány menekültellenes politikájával foglalkozott a legtöbbet. Az európai menekültkvóták elutasítása miatt hazánkkal szemben az uniós szankciók szükségességét is sürgette. Párttársa, Molnár Csaba adta be a magyar uniós honatyák közül a legtöbb írásbeli kérdést, ezek döntő többségben magyar politikai témákkal, ügyekkel kapcsolatban születtek; a magyar kormányt bíráló szerepe mellett szakpolitikai tevékenységre láthatóan kevesebb ideje maradt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.