Pesti Srácok

Baloldali "aktivisták" döntötték le Gdanskban egy kommunistaellenes pap szobrát

Baloldali "aktivisták" döntötték le Gdanskban egy kommunistaellenes pap szobrát

Három baloldali aktivista ledöntötte csütörtökre virradóra a Szolidaritás egykori legendás papja, Henryk Jankowski szobrát az észak-lengyelországi Gdansk városában - számol be róla a lengyel média. Jankowski atyát a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap nemrégen pedofíliával vádolta.

A rendőrség letartóztatta az elkövetőket, három 40 év körüli varsói lakost, akik egy balliberális civil szervezet aktivistái. A szobordöntésről egy ismert lengyel újságíró felvételeket készített. A Twitter közösségi hálón közzétett fényképeken látható, hogy a szobrot kötelek segítségével borították le a földre fektetett gumiabroncsokra. A ledöntött szobor kezébe gyerekfehérneműt adtak, gyerekcipőt és ministránsruhát tettek rá. Az aktivisták internetes kiáltványt tettek közzé, amelyben azzal vádolták a katolikus egyházat, hogy nem reagált a lelkész által elkövetett "rossz tettekre".

A gdanski emlékművet már többször megbecstelenítették, miután tavaly decemberben a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap riportot közölt, amelyben a 2010-ben elhunyt Jankowskit kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélésekkel vádolta meg. Hasonló ügyben még a pap életében, 2003-ban elindítottak ellene egy ügyészségi eljárást, de a rá következő évben megszüntették. A tavalyi év végén a gdanski katolikus egyházmegye újabb vizsgálatot kezdeményezett. A gdanski főpolgármesteri hivatal csütörtökön közleményt adott ki, mely szerint a város közterein "nincs helye Henryk Jankowski lelkész emlékművének". Felidézték: a szobor eltávolítását a városháza már tavaly decemberben kezdeményezte. A dokumentumban egyúttal elítélték a szobor éjjeli ledöntését.

A gdanski önkormányzat élén Aleksandra Dulkiewicz áll, aki kilépett az ellenzéki Polgári Platformból, mielőtt elfoglalta a tisztséget a január közepén meggyilkolt Paweł Adamowicz főpolgármester utódjaként. Adamowicz fiatal korában Jankowski ministránsa volt, de ő is a pap emlékművének eltávolítását támogatta az ügy kipattanása után. Az 1936-ban született Henryk Jankowski elsősorban arról ismert, hogy a múlt század nyolcvanas éveitől együttműködött a Szolidaritás szabad szakszervezet vezetésével, különösen Lech Wałesa későbbi lengyel elnökkel. A Nyugatra kivándorolt lengyelektől jelentős támogatást kapott, melyet a Szolidaritás aktivistáinak, a kórházaknak továbbított. Hazájáért bemutatott miséin tömegek vettek részt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.