Megdöbbentő „szerelmi” történetek transzgender módra
Mindenki kedvenc szerelmi tanácsadó lapja, a Metro a Valentin-napra fordulva több megdöbbentő „szerelmi” történetet mutat be. A különös az, hogy egyik sem a hagyományos családmodellről szól. Az egyik történetben egy japán férfi mesél arról a szerelemről, ami közte és az általa Afrikából rendelt csótány között szövődött. Egy másik történet egy nagyon ritka kardinális pintyről szól, aminek a günandromorfia nevű genetikai betegsége eredményeként testének egyik fele hím, másik nőstény jellegzetességeket mutat. Beérett Justin Trudeau munkásságának gyümölcse: kanadai férfiak egy csoportja sellőnek öltözve küzd a jó ügyért, a mérgező maszkulinitás ellen – ez a férfiasság hagyományos felfogását jelenti a liberális újbeszélben. Az is kiderül, hogy Evan Urquhart, a Slate transznemű publicistája örvendezve tudósítja olvasóit arról, hogy végre megszülethet egy „tudományos” módszer, egy teszt, ami alapján meg lehet majd mondani, melyik gyermekből lesz transznemű felnőtt. De ez még csak a kezdet.
Skóciában a leszbikus-transznemű ellentét borzolja a kedélyeket és kérdőjelezi meg a genderisták ideológiájának logikáját. Egy feminista csoport ugyanis kifogásolja a transzneműek „jogainak kiterjesztésére” vonatkozó javaslatokat, mert szerintük az veszélyeztetné a nők jogait. A Blaze eközben arról a leszbikus aktivistáról számol be, akit azért rúgtak ki Baltimore város LMBTQ-bizottságából, mert férfinak nevezett egy magát transzneműként azonosító személyt. A történet morbid pikantériája, hogy az illető transznemű jelenleg börtönbüntetését tölti, mégpedig született férfi létére egy női börtönben, hiszen a liberálisok szerint ehhez joga van, ha nőnek érzi magát.
Felmerül „a nagy vécékérdés” is: kell-e gendersemleges illemhelyiség az iskolákban, közintézményekben, vagy sem. Ezt a vitát egyszerűen akarja eldönteni a Nemzetközi Kódex Tanács, amely elfogadta az Amerikai Építészek Intézete és a Transznemű Egyenlőségért Nemzeti Központ módosító javaslatait a mellékhelyiség-sztenderdekkel kapcsolatban.
A teljes írás ITT olvasható.
Forrás. Alapjogokért Központ; Fotó: Dr. Yves Sinove
