Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Megkezdődött Donald Trump és Kim Dzsong Un csúcstalálkozója Hanoiban

PPestiSrácok.hu Forró drót 2019. február 27. 14:17
Megkezdődött Donald Trump és Kim Dzsong Un csúcstalálkozója Hanoiban

Hosszú kézfogással, majd húszperces négyszemközti megbeszéléssel kezdődött meg Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kétnapos csúcstalálkozója a vietnami fővárosban, Hanoiban szerdán. A Sofitel Legend Metropole luxusszállóban tartott bizalmas találkozót követően a vezetők tanácsadókból és miniszterekből álló kíséretükkel együtt díszvacsorán vesznek részt. A kétoldalú tárgyalások csütörtökön érnek véget.

Trump a kamerák kereszttüzében azt mondta: bízik a csúcstalálkozó sikerében. Észak-Korea hatalmas, hihetetlen és határtalan gazdasági lehetőségeket rejt – hangsúlyozta az amerikai elnök, aki hozzátette: alig várom, hogy lássam, ahogy ez megtörténik, és segíthessek benne. Biztos vagyok benne, hogy ez alkalommal jelentős eredményeket mutathatunk majd fel, amelyeket mindenki üdvözölni fog – mondta bizakodóan Kim is. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy ez így legyen – fűzte hozzá az észak-koreai vezető.

A diplomáciai esemény legnagyobb kérdése, hogy sikerül-e áttörést elérni Észak-Korea nukleáris leszerelése és a Koreai-félsziget atommentesítése ügyében, amelyről a felek a tavaly júniusi első, szingapúri csúcstalálkozójukon egyeztek meg. Az utóbbi hónapokban azonban kiderült: Trump és Kim eltérően képzeli el a leszerelés menetét. Az Egyesült Államok azt követelte, hogy Észak-Korea egyoldalúan adja fel nukleáris arzenálját, míg Phenjan egyenértékű gesztusokat vár Washingtontól cserébe. Az elmúlt időszakban több megfontolásra, erőfeszítésre és türelemre volt szükségünk, mint valaha, hogy létrejöhessen ez a találkozó – hangsúlyozta Kim, dicsérve Trump bátor, párbeszédet kezdeményező döntését. A találkozó előtt Trump a Twitteren ígéretet tett rá: Kimmel együtt keményen fognak dolgozni azon, hogy eredményt mutathassanak fel az atommentesítés ügyében. Szakértők szerint a hanoi csúcs másik központi témája az 1950-53-as koreai háború lezárása lehet, amely békeegyezmény helyett fegyverszünettel ért véget.

Forrás: MTI. Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Kapcsolódó témák
kim dzsong un donald trump Észak-korea koreai háború atomfegyverek leszerelése amerikai egyesült Államok
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.