Órákkal a kezdés előtt egy héttel elhalasztották a nigériai elnökválasztást

Mahmood Yakubu nem indokolta a döntést. Azt mondta, hogy számos kihívásnak nem tudtak eleget tenni, míg jelentések szerint a választási anyagokat nem tudták időben eljuttatni az ország különböző részeibe. Hangoztatta, hogy nehéz döntést hoztak, de szükséges volt, hogy sikeres legyen az elnökválasztás és megerősödjön a demokrácia országukban. A nyugat-afrikai Nigériai Szövetségi Köztársaság területe 923 768 négyzetkilométer. A legnépesebb afrikai ország lakosainak száma több, mint 200 millió, 500-nál is több különböző nyelvet beszélnek, és több, mint 250 etnikai csoporthoz tartoznak; a legjelentősebbek a hausza, az igbo, a joruba és a fulani. A lakosság mintegy fele muszlim, 40 százaléka keresztény, a többi törzsi vallások követője.

Nigéria hivatalosan 1914-ben lett brit gyarmat. A második világháború után egyre nagyobb autonómiát élvezett, a függetlenséget 1960-ban kiáltották ki, az ország 1963-tól tagja a Nemzetközösségnek. Nigéria történetének első évtizedeit katonai puccsok és ellenpuccsok sorozata fémjelezte, az éppen hatalomra került vezetők gyakran hónapok alatt váltak dollármilliárdossá. A polgári kormányzáshoz 1999-ben tértek vissza, amikor új alkotmányt fogadtak el, és Olusegun Obasanjót választották elnökké. A demokratikus kormányok dolgát a gazdasági és társadalmi gondok mellett a súlyos etnikai és vallási ellentétek is nehezítik. A muszlim többségű északon 2009-ben kezdett harcot a szélsőséges iszlamista Boko Haram (hausza nyelven a nyugati nevelés bűn) szervezet "az iszlám kalifátus" megteremtéséért, a harcokban azóta mintegy 30 ezren haltak meg, és 2 millióan kényszerültek menekülésre lakóhelyükről.

A legutóbbi, 2015. március 28-án tartott választásokat a megfigyelők alapvetően szabadnak és tisztességesnek minősítették. A voksoláson a legnagyobb ellenzéki pártokat tömörítő Progresszív Kongresszus (APC) legyőzte a hosszú ideje kormányzó Népi Demokrata Pártot (PDP), a szenátusban 60, a képviselőházban 212 helyet szerezve. Az elnökválasztást a voksok 54 százalékával nyerte meg az APC jelöltje, Muhammadu Buhari, aki a katonai kormányzat élén 1983 és 1985 között volt az ország első számú vezetője. A muszlim vallású tábornok a hivatalban lévő keresztény államfőt, Goodluck Jonathant győzte le. A mostani elnökválasztáson Buhari a második államfői ciklusért indul, fő vetélytársa a PDP jelöltje, Atiku Abubakar korábbi alelnök.

Forrás: MTI; Fotó: MTI