Pesti Srácok

Szijjártó: őszintén beszélnek egymással a magyar és a török politikai vezetők

Szijjártó: őszintén beszélnek egymással a magyar és a török politikai vezetők

A magyar és a török politikai vezetők őszintén, képmutatás nélkül tudnak egymással beszélni - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Isztambulban a magyar-török rendezésű Go Africa üzleti fórumon azután, hogy előzőleg tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszterrel.

Szijjártó Péter kiemelte: a két ország vezetői között nagyfokú bizalom jött létre, amelynek egyértelmű haszonélvezője a gazdaság. Ha ez nem így lenne, akkor 2018-ban nem haladta volna meg a 3 milliárd dollárt a Magyarország és Törökország közötti kereskedelmi forgalom - tette hozzá. A Go Africa üzleti fórumot második alkalommal rendezte meg közösen a magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség és a török Külgazdasági Kapcsolatok Tanácsa. A magyar miniszter felszólalásában emlékeztetett: új világrend született, a világgazdaság és világpolitika változásai teljesen új viszonyrendszert hoztak létre, amelyben azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek kellő számú és erősségű szövetségest tudnak gyűjteni maguknak. Magyarország számára Törökország egy ilyen szövetséges - szögezte le.

Afrika egyszerre lehetőség és kihívás

Szijjártó Afrikával kapcsolatban rámutatott, hogy a kontinensnek két arca van, egyrészt szinte határtalan lehetőségeket kínál, ugyanakkor Európa számára az elmúlt évtizedek legjelentősebb kihívását is megtestesíti, a kontinensről kiinduló tömeges migrációs folyamatok következtében. A miniszter kifejtette: a következő 15-20 esztendőben Európa számára az egyik kardinális kérdés az lesz, hogy az afrikai kontinens népességmegtartó ereje tud-e olyan gyorsan erősödni, mint ahogyan a népessége növekszik. Hangsúlyozta: Magyarország számára az Afrikával való gazdasági együttműködés egyrészt profitszerzési esély, másfelől viszont óriási felelősség is, hiszen a befektetések biztosíthatják azt, hogy az afrikaiak Afrikában találják meg a számításaikat. A beruházásokkal a magyarok és törökök elérhetik azt, hogy az afrikaiak ne vágyjanak el távozni a hazájukból, hanem otthon tudjanak érvényesülni - nyomatékosította Szijjártó Péter. Jelezte: ahhoz, hogy az afrikaiak otthon tudjanak maradni, versenyképes tudásra is szükség van. Erre vonatkozóan Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarországon 1422 afrikai egyetemista tanul magyar állami ösztöndíjjal, hogy aztán, megszerezve a versenyképes tudást, hazatérjen.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.