Pesti Srácok

Több, mint ezer per folyik horvát újságírók ellen hazájukban

Több, mint ezer per folyik horvát újságírók ellen hazájukban

Horvátországban több, mint ezer polgári és büntetőjogi peres eljárás folyik újságírók és médiumok ellen - derült ki szerdán az Újságírás a bíróság előtt elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen, amelyen többségében újságírók vettek részt.

A Horvát Újságíró Szövetség (HND) több, mint 90 címre küldött ki kérdőívet, és 18 helyről kapott választ, amelyből kiderült, hogy 1163 peres eljárás folyik újságírók és lapkiadók ellen. A legtöbb per a Hanza Media, a Jutarnji List című liberális napilap kiadója és a Styria, a legolvasottabb napilap, a Večernji List kiadója ellen indult, őket követi a Slobodna Dalmacija regionális napilap, az Index.hr internetes hírportál, a Nacional hetilap, a Telegram internetes újság, az RTL kereskedelmi tévécsatorna, néhány kisebb regionális napilap, a Hina horvát hírügynökség és a HND.

A résztvevők kiemelték, hogy az újságírók elleni peres eljárások kezdeményezésében a horvát közszolgálati televízió (HRT) is élen jár. Hrvoje Zovko, a HND elnöke elmondta: a HRT 33 újságíró, köztük saját alkalmazottai ellen indított pert, összesen 2,17 millió kuna (93,2 millió forint) kártérítést követelve, mert az újságírók kritikusan írtak vagy nyilatkoztak róla. Az elnök felszólította a HRT-t, hogy feltételek nélkül vonja vissza az újságírók elleni feljelentéseket. Slavica Lukic, a HND alelnöke aggasztónak nevezte, hogy büntetőjogi eljárás folyik 11 újságíró ellen. Már önmagában az a tény ad okot aggodalomra, hogy szakmai munkával szemben bűncselekmény vádja merülhet fel. "Ha olyan újságíró vagy, akit egy bíró (magánszemélyként) beperelt, nehezen fogod megnyerni a pert" - húzta alá. Mint mondta, ilyen ügyekben a kiszabott bírság általában még magasabb.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legtöbb per a független és oknyomozó újságírás ellen irányul. Ilko Cimic, az Index.hr újságírója szerint a horvát társadalom legnagyobb problémája az igazságszolgáltatás, amelyet Horvátország legrosszabbul működő intézményének nevezett. Drazen Klaric, a Večernji List főszerkesztője úgy vélte, a sérelemdíj üzletté vált, amellyel számos politikus és sportoló szívesen él. Domagoj Zovak, a News Bar című szatirikus műsor szerkesztője elmondta, hogy azért vesztettek el első fokon egy pert, mert a bíró egyáltalán nem értette, hogy mi az a szatíra. Ranko Marijan, a legfelsőbb bíróság bírója hangsúlyozta, hogy a pereket nem a bíróságok indítják. Egyúttal leszögezte, hogy a bíróságoknak szükségük van a független médiára, a médiának pedig a független bíróságra.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.