Visszafogadja Bosznia az Iszlám Állam oldalán harcoló dzsihadistákat
Bosznia-Hercegovina visszafogadja az Iszlám Állam oldalán harcoló dzsihadistákat - közölte Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter vasárnap a Večernji List című horvát napilappal.
A tárcavezető kiemelte: hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak.
Ha bebizonyosodik, hogy az Iszlám Állam terrorista szervezet tagjai voltak, ahogy hazatérnek, letartóztatjuk és büntetőeljárás alá vonjuk őket
- hangsúlyozta. Hozzátette: a boszniai törvények szerint akár tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak. Mint mondta: állandó kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel, és egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár. Egyikük a 24 éves, Velika Kladuša-i Ibro Cufurovic a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába, és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el. Mektic megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint 300 olyan boszniai állampolgárról tudnak, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint félszázan már visszatértek Boszniába, több, mint ötvenen pedig meghaltak. A tárcavezető hangoztatta, hogy vizsgálják a dzsihadista feleségek és özvegyek hazatérésének lehetőségét is. Nemrég egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, azt kérve, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába. Elmondása szerint korábban férjeik kényszerítették őket arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ezért vállalják a következményeket, és bíróság elé is állnak, ha kell - írta a levélben.
A bosnyák muszlimok döntő többsége mérsékelt
Bosznia-Hercegovinának módosítania kell a büntetőtörvényt, mert aki eddig bűnösnek vallotta magát, minimális büntetést kapott, legfeljebb egy év szabadságvesztést, ami biztonság szempontból elfogadhatatlan, nemcsak a régió, hanem Európa számára is - hangsúlyozta Mektic. Szavai szerint Bosznia nyugati nyomásra a dzsihadisták befogadóhelyévé is válhat. A nyugat-balkáni országokból több százan - a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból - csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatért iszlamistát ítéltek el. A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahedek terjesztettek el.
Forrás: MTI
