Pesti Srácok

A CDU/CSU kaphatja a legtöbb szavazatot az EP-választásokon Németországban

A CDU/CSU kaphatja a legtöbb szavazatot az EP-választásokon Németországban

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége kaphatja a legtöbb szavazatot Németországban az európai parlamenti (EP-) választáson egy szerdán ismertetett felmérés szerint, amely azt is kimutatta, hogy a németországi választók legnagyobb része a tagállamok összetartásának megőrzését tekinti az Európai Unió (EU) első számú kihívásának.

A ZDF német országos köztelevízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a CDU/CSU a szavazatok 33 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne az EP-választás, ami 2 százalékpontos csökkenés az előző, március elején készített felméréshez képest, és 2,3 százalékpontos csökkenés a legutóbbi, 2014-es EP-választáson elért 35,3 százalékhoz viszonyítva. A második helyen a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) áll 18 százalékkal, ami ugyan megegyezik a március elején mért támogatottsággal, de csaknem 10 százalékpontos gyengülés a 2014-es 27,3 százalékhoz képest. Ugyancsak 18 százalékon állnak az ellenzéki Zöldek, támogatottságuk a hónap elejéhez képest nem nőtt, de a 2014-es 10,7 százalékhoz képest csaknem megduplázódott. A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon áll, 1 százalékponttal meghaladva az előző felmérésben mért szintet, és 2,9 százalékponttal a 2014-es 7,1 százalékot. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 7 százalékát szerezheti meg, ami azonos a március elején mért szinttel, és több, mint a duplája a 2014-ben elért 3,4 százaléknak. Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) támogatottsága 6 százalékos, nem változott a hónap elejéhez képest, a 2014-es választáson szerzett 7,4 százalékhoz viszonyítva csökkent.

Az EP-választás iránt jóval nagyobb az érdeklődés, mint öt éve: a ZDF Politbarometer nevű kutatássorozatának új adatai szerint a német választók 41 százalékát erősen érdekli az EU-s parlamentáris testület tagjainak megválasztása, míg öt évvel ezelőtt csupán 23 százalék volt ez az arány. A választók legnagyobb csoportja, 49 százaléka szerint az első számú kihívás az EU összetartása. A leggyakrabban említett témák rangsorában a második helyen a menekültügy körüli problémák állnak, a német választók 26 százaléka szerint ez a legfontosabb kihívás. A harmadik a jólét megőrzése, ezt 12 százalék tartja a közösség előtt álló legnagyobb kihívásnak.

Németországban május 26-án rendezik meg az EP-választást. Németország 96 képviselőt küld a következő, 2019-2024-es ciklusban 705 fős parlamentbe.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.