Pesti Srácok

A macedón államfő nem írja alá azokat a jogszabályokat, amelyeken az Észak-Macedónia név szerepel

A macedón államfő nem írja alá azokat a jogszabályokat, amelyeken az Észak-Macedónia név szerepel

Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök nem hajlandó aláírni a közelmúltban elfogadott jogszabályokat, mert rajtuk az ország neve Észak-Macedóniaként szerepel - számolt be róla kedden a Vesti.mk macedón hírportál. Gjorge Ivanov nem először tör borsot a kormány és a parlament orra alá. Korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, illetve az ország névváltoztatására vonatkozó alkotmánymódosítást sem, mivel nem ért egyet a bennük foglaltakkal.

Mivel véleménye szerint alkotmányellenes volt az a folyamat is, amelynek keretében Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatták a délszláv állam nevét, hétfőn visszautasította tizenegy új törvény aláírását. A köztársasági elnöki hivatal közölte: Gjorge Ivanov arra esküdött fel, hogy megvédi a Macedón Köztársaság alkotmányát, az Észak-Macedónia név pedig összeegyeztethetetlen vele.

A törvényeket az államfő visszaküldte a parlamentnek, ám ha a törvényhozás újra elfogadja, Ivanovnak kötelessége lesz őket aláírni. Noha korábban sem a nyelvtörvényt, sem az alkotmánymódosítást nem írta alá, mégis életbe léptek, miután a házelnök ellátta őket kézjegyével.

Kormánypárti politikusok szerint pusztán időhúzásról van szó, a jogszabályok előbb-utóbb úgyis életbe lépnek, Gjorgje Ivanov megbízatása ugyanis május 12-én lejár, és az új köztársasági elnöknek már az új alkotmányt kell elfogadnia, így ez nem lehet hivatkozási alap.

PestiSracok facebook image

Macedónia és Görögország között tavaly nyáron jött létre megállapodás Macedónia nevének megváltoztatásáról, és ezzel lezárult a 27 évig tartó névvita a két ország között. A névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítás február 12-én lépett életbe, így azóta a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják.

MTI; fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)