Az RMDSZ sikere vagy kudarca az országos részvételtől függhet

Barna Gergő szerint ugyanolyan az esélye annak, hogy az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos küszöböt, és nem juttat be képviselőket az európai parlamentbe, mint annak, hogy az öt százalék túllépésével két mandátumot szerez, vagy annak, hogy sikerül a harmadik jelöltet is bejuttatnia. Megjegezte: ez alapvetően azon múlik, hogyan alakul a magyar és a román részvétel a választásokon. Utóbbit azért nehéz előrejelezni, mert a román politikai mezőny nagyfokú mozgásban van. Az elemző ugyanakkor valószínűsítette, hogy nő a részvétel a korábbi EP-választásokhoz képest, mert a lakosság erőteljesen kiábrándult, új pártok és pártszövetségek jelentek meg, a meghatározó szereplők pedig "az őszi elnökválasztásra gyúrnak".

Barna Gergő emlékeztetett rá: 2007-ben a függetlenként induló Tőkés László és az RMDSZ versenyében, 2009-ben pedig az összefogásukkal sikerült az erdélyi magyarok szavazatával három képviselőt juttatni az EP-be (Tőkést és az RMDSZ két jelöltjét, Winkler Gyulát és Sógor Csabát), 2014-ben azonban az erdélyi magyar szavazatok már csak két mandátumra bizonyultak elégnek (Winkler és Sógor az RMDSZ, Tőkés pedig a Fidesz-KDNP jelöltjeként szerzett mandátumot). Az, hogy 2007-ben és 2009-ben a magyarok szavazási hajlandósága messze meghaladta az országos átlagot, csak részben volt tulajdonítható a versenyhelyzetnek és a kiegyezésnek. Mindkét tényező hozott is, vitt is szavazatokat az RMDSZ-től. Szerinte hangsúlyosabban befolyásolta az akkori eredményeket az, hogy Románia EU-csatlakozásakor az erdélyi magyarok 78, míg a románoknak csak 65 százaléka bízott az unióban. Mára ez az arány megfordult. Egy tavaly ősszel készített felmérés már azt mutatta, hogy a magyarok 39, a románok 50 százaléka bízik meg az EU-ban.

A szociológus szerint azonban azt is számításba kell venni, hogy az RMDSZ jelentősen megváltoztatta az EU-val kapcsolatos üzenetét a korábbi EP-választásokhoz képest. A szövetség elismeri, hogy az erdélyi magyarság túlzott elvárásokkal viszonyult a csatlakozáskor az EU-hoz, de azt hangoztatja, hogy azért kell hangsúlyosan ott lenniük az erdélyi magyarság képviselőinek az EP-ben, hogy tematizálják az őshonos kisebbségek ügyét. Ez azért hiteles üzenet, mert az őshonos kisebbségek helyzetének a javítására irányuló két európai polgári kezdeményezés is Erdélyből indult.

Barna Gergő a két kis magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által szorgalmazott választási szövetségre vonatkozóan elmondta: a két párt együttesen az erdélyi magyar választók 10-12 százalékát tudhatja magáénak, amely arányos elosztás esetén a közös lista nyolcadik helyét jelentené. Ezért szerinte a megállapodás tét nélküli lett volna. Szerinte a kis pártoknak az elutasítottsága is magas, ezért van, akit mobilizált volna, másokat viszont éppen eltántorított volna a szavazástól az összefogás.

A szociológus úgy vélte, hogy az erdélyi magyarokban az EU-csatlakozástól remélt gyors gazdasági felemelkedés elmaradása és a kisebbségi jogok védelmének az elmaradása okozta az EU-val szembeni csalódottságot. A magyarországi médiában erőteljesen tematizált bevándorlás kérdése csak a katalizátor szerepét töltötte be a kritikák erősödésében, felszínre törésében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Biró István