Pesti Srácok

Csökkent, de még mindig magas Magyarországon az amputációk száma

Csökkent, de még mindig magas Magyarországon az amputációk száma

Részletes javaslatot készített az Emberi Erőforrások Minisztériuma az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére a Magyar Nemzet cikke szerint. A lap pénteki számában arról ír, hogy a javuló tendencia ellenére Magyarországon évente még mindig öt-hatezer emberen végeznek amputációt, Európában a legtöbbet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma eltökélt abban, hogy 2030-ra felére kell csökkenteni ezeknek a drasztikus beavatkozások számát; ehhez már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019-2022, amelynek részeként részletes javaslatokat dolgoztak ki az érintett orvosok – közöttük kardiológusok, érsebészek, intervenciós radiológusok – bevonásával. Ez egyebek mellett arról szól, hogy az érszűkület megelőzése érdekében harminc százalékkal kell csökkenteni a dohányzók arányát és a keringési betegségek okozta korai halálozást, tíz százalékkal pedig azok számát, akik semmilyen fizikai aktivitást nem végeznek.

Farkas Katalin, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetőségi tagja a cikkben fontos célként említette, hogy az országban nyolc-tíz olyan ércentrum jöjjön létre, ahol a három érbetegeket ellátó szakma – az angiológia, az érsebészet és az intervenciós radiológia, akik a katéteres tágításokat végzik – megtalálható. A központokra óriási szükség van, ezt alátámasztotta egy 2015-ben készült, az amputációk okait feltáró felmérés, amely kimutatta: az esetek több, mint hetven százalékában úgy végezték el az amputációkat, hogy korábban egy éven belül nem történt kísérlet az érpálya helyreállítására. Farkas Katalin arról is beszélt: minden évben megszervezik az érbetegségek napját, hogy javuljon a lakosság tudatossága, és minél többen részt vegyenek az ingyenes szűrésen; a szakmai társaság egy országjáró programot is elindított a közelmúltban.

Forrás: MTI/Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.