Pesti Srácok

Demszky szellemi örökösei – A dugódíjban látja Budapest jövőjét az LMP

Demszky szellemi örökösei – A dugódíjban látja Budapest jövőjét az LMP

A Lehet Más a Politika törvénymódosítást kezdeményez, hogy bevezessék Budapesten a dugódíjat. Gál József, a párt fővárosi képviselője szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: az LMP szerint a légszennyezettségre és a dugók elkerülésére a legjobb megoldás a behajtási díj bevezetése.

Gál József (képünkön) emlékeztetett: a díj bevezetésére még Demszky Gábor (SZDSZ) korábbi főpolgármester idején, a 4-es metró beruházásához kapcsolódva született döntés, és a díj bevezetése uniós kötelezettség is. Az LMP politikusa azt mondta: örülhetünk, hogy a sokat kritizált Európai Unió eddig nem szabott ránk valamilyen büntetést. A képviselő felhívta a figyelmet egy évekkel korábbi törvényre, amely szerint az önkormányzatok nem szedhetnek úthasználati díjat; Tarlós István főpolgármester erre a jogszabályra hivatkozva halogatja folyamatosan a dugódíj bevezetését.

Az ellenzéki párt szerint a befolyt díjakból P+R parkolókat lehetne építeni, továbbá fejleszthetnék a tömegközlekedési hálózatot Budapesten, és ezek hatására csökkenhetne a levegőszennyezettség. Más témában, kérdésre válaszolva kijelentette: a Sorsok Háza megnyitásának elmaradása azt mutatja, hová fajulhat az, ha egy ilyen fontos intézmény körül nincs konszenzus. Azzal kapcsolatban, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője kritikát fogalmazott meg a Brüsszelt támadó magyar plakátkampány miatt, Gál József azt mondta: a néppárti politikusnak cselekednie kell a néppártot palira vevő Orbán Viktorral szemben. Hozzátette: az LMP igazából arra kíváncsi, hogy az Állami Számvevőszék ilyenkor hol van és mit csinál.

Forrás: MTI; Fotó: hirado.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.