Pesti Srácok

Európa nagymértékben túlbecsüli integrációs képességét - Douglas Murray előadása a migrációs konferencián

Európa nagymértékben túlbecsüli integrációs képességét - Douglas Murray előadása a migrációs konferencián

Nem lehet megsaccolni, mennyi embert lehet integrálni úgy, hogy az demográfiai szempontból ne okozzon problémát, valamint nem lehet előre tudni, mely nemzetek tagjai tudnak jobban beolvadni más nemzetekbe - emelte ki Douglas Murray, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett, a globális migráció témájával foglalkozó pénteki budapesti konferencián. Hozzátette: Európa nagymértékben alábecsüli azok számát, akik szeretnének idejönni, és túlbecsüli az integrációs képességét.

Douglas Murray brit író szerint Nyugat-Európa adós számos, migrációt érintő kérdés feltevésében és megválaszolásában, és mélyebb vitát kellene folytatnia például az integrációról vagy arról, hogy kiket fogad be. Douglas Murray - az Európa furcsa halála című, magyarul is megjelent könyv szerzője - a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett, a globális migráció témájával foglalkozó pénteki budapesti konferencián azt mondta: sok szó esik a befogadás kultúrájáról, de a kizárásról is beszélni kellene, ésmeg kellene különböztetni azokat, akik életüket mentve menekülnek, azoktól, akik egy jobb életszínvonal reményében indulnak útnak.

Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek igyekeznek elmosni ezt a fontos határvonalat - jegyezte meg. Azt is mondta, hogy egyes nyugat-európai politikusok szerint megoldást jelentene a migrációra, ha európai szintre emelnék az életszínvonalat az afrikai és közel-keleti országokban. Szerinte azonban ez hibás megközelítés, mert ha emelkedne a fejlődő világban az életszínvonal, akkor rövid távon valószínűleg nőne az Európába indulók száma is, hiszen minél több az elkölthető jövedelmük, annál könnyebben vállalkoznak az útra.

PestiSracok facebook image

- fűzte hozzá. Az integrációról úgy vélekedett: működhet, ha a folyamat kétirányú, tehát ha a befogadó ország és az érkező hozzáállása is megfelelő.

- emelte ki Douglas Murray. Hozzátette: Európa nagymértékben alábecsüli azok számát, akik szeretnének idejönni, és túlbecsüli az integrációs képességét. Felhívta a figyelmet a média felelősségére is, az ugyanis nagyon fájdalmas személyes történeteket, szenvedéseket tud bemutatni, ezeket látva pedig nehéz az olyan konkrét kérdésekről beszélni, mint a határvédelem. Kitért arra is, hogy sokan a politikai fatalizmus gondolatára hivatkoznak a migrációról szóló vitákban, azaz úgy vélik, ez a globalizáció következménye, semmit sem lehet tenni ellene, ezzel az érvvel pedig el lehet nyomni még a többségi véleményt is.

- hangoztatta Douglas Murray.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.