Pesti Srácok

Kitűzte az EP-választás időpontját az államfő

Kitűzte az EP-választás időpontját az államfő

Május 26-ára tűzte ki az Európai Parlament magyar képviselőinek választását Áder János köztársasági elnök – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal a honlapján pénteken. Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban. A sajtótermékek jövő péntekig jelenthetik be, ha politikai hirdetést akarnak közzétenni az EP-kampány időszakában – hívta fel a figyelmet az Állami Számvevőszék.

– közölte az államfő, aki hozzátette: a választás valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.

PestiSracok facebook image

– olvasható a nyilatkozatban.

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma, és emiatt változik egyes tagállamok képviselőinek száma, de Magyarország továbbra is huszonegy képviselőt küldhet a testületbe. Az EP magyar tagjaira az a 7,9 millió magyar állampolgár szavazhat, akinek Magyarországon lakóhelye van, továbbá azok az uniós választópolgárok, akik magyarországi tartózkodási hellyel rendelkeznek. Voksolhat a magyar listákra az a körülbelül nyolcvanötezer nagykorú magyar állampolgár is, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme. Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – ellentétben az országgyűlési választásokkal – nem szavazhatnak a magyar listákra. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.

Jövő péntekig jelenthetik be a sajtótermékek, ha politikai hirdetést akarnak közzétenni a kampány idején

Politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé az Európai Parlament magyar tagjainak választását megelőző kampányidőszakban, amelyik előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). Az orgánumoknak erre – a választási eljárási törvény szerint – a választás kitűzését követően öt munkanapjuk van – hívta fel a figyelmet a számvevőszék pénteken, az MTI-hez eljuttatott közleményében. A sajtóorgánumoknak tehát március 8-ig kell bejelentéseiket megtenniük az ÁSZ-hoz, amely elektronikus úton a [email protected] címen, postai úton a 1364 Budapest 4. Pf. 54. címen, személyesen pedig Budapest V. kerületében, az Apáczai Csere János utca 10. címen fogadja az árjegyzékeket. Az Állami Számvevőszék az árjegyzékeket sajtótermékek szerinti bontásban közzéteszi a www.asz.hu oldalon, a lista a Választások nevű menüpont alatt tekinthető meg. A szavazás után tizenöt napon belül a sajtóorgánumoknak azt is tudatniuk kell, hogy milyen politikai hirdetéseket közöltek a kampányidőszakban. A részletes listát az ÁSZ a honlapján szintén közzéteszi. Így egyértelműen kiderül majd, hogy az egyes jelöltek és jelölőszervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban, milyen terjedelemben jelentették meg az egyes sajtótermékek. Az ÁSZ a sajtótermékek által megküldött árjegyzékeket ellenőrzés és változtatás nélkül teszi közzé, így azok tartalmáért felelősséget nem vállal.

Forrás: MTI; Fotó: Origo/Polyák Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)