Másodfokú büntetőperére sem kíváncsi a Teréz körúti robbantó

A vádirat és az ügyészségi fellebbezés részleteinek ismertetésével megkezdődött kedden az egyebek mellett két rendőr felrobbantásával és terrorcselekmény végrehajtásával vádolt P. László Gergely másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán. A vádirat szerint a fiatalember egyedül, a maga által házilag készített pokolgéppel robbantott fel 2016 szeptemberében két rendőrt a budapesti Teréz körúton, a járőrök közül egy nő életveszélyesen, egy fiatal férfi súlyosan megsérült. A merénylőt a történtek után egy hónappal fogták el Keszthelyen, majd sokáig egyáltalán nem kommunikált a nyomozókkal, illetve az elmeorvosokkal. Két esztendeje azonban beszélni kezdett, és részletesen beszámolt arról, hogy miképp készült a támadásra, hogy képezte ki magát a bombagyártáshoz, és hogy követte el a bűncselekményt. Indítékaként azt említette, hogy meg akarta szerezni a rendőrök fegyvereit, mert meg akarta védeni magát azoktól az erőktől, illetve emberektől, amelyek gyermekkora üldözik őt. P. László Gergely problémás családban nőt fel, szülei elváltak, majd apja egy láthatáskor húgával együtt magával vitte őt, később évekig Dél-Amerikában bujkáltak, a fiatalember az egykor az eltűnt gyermekekkel foglalkozó Csellengők nevű tévéműsorban is szerepelt. Az apa, aki bár több száz kilométerre lakott a Teréz körúti robbantás helyszínétől, a merénylet időpontjában mégis annak közelében volt, össze is találkozott menekülő fiával, ám azt érdekes egybeesést a büntetőeljárás nem vizsgálta. A nyomozáskor, illetve a per idején feltűnően aktív apa számos hozzászólásában főképp az összeesküvés-elméletek kategóriájába tartozó történetekkel igyekezett igazolni azt, hogy nem fia, hanem valamilyen titokzatos idegenek műve volt a körúti robbantás. P. László Gergely komoly viselkedési zavarokat mutatott a perben, apjával is többször indulatos vitát folytatott, majd a sorozatos botránykeltés után engedélyt kapott a bíróságtól, és nem kellett tovább látogatnia a tárgyalásokat. A fiatalembert több alkalommal is megvizsgálták az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI), de megállapították, hogy feltűnési viszketegsége és kommunikációs gondjai ellenére elméje teljesen ép, és tisztában volt azzal, hogy mit tett, amikor a forgalmas, zsúfolt utcán robbantott, sokak életét veszélyeztetve ezzel.

P. László Gergely nehéz természetét illusztrálja, hogy elfogásától az elsőfokú ítélethirdetésig négyen védték, de velük sem igazán kommunikált; ha tárgyalásokon hozzászólt, akkor a lélekvándorlásról és hasonlókról beszélt. Amikor az általa felrobbantott rendőröket a bíróság meghallgatta, akkor látványosan végignevetgélte a sértettek vallomásait, megbánást pedig egyik esetben sem mutatott, és nem is utalt ilyesmire; mindössze annyit közölt, hogy nem akarta megölni a járőröket. Ítéletében a Fővárosi Törvényszék figyelembe vette a vádlott korábbi részletes beismerését, mert azok olyan körülményeket tartalmaztak, amelyeket kizárólag az elkövető ismerhetett. Ugyancsak lényeges körülmény volt a vádlott tettének megítélésében, hogy a támadás után emailt küldött a rendőrségnek, amelyben részletesen leírta az általa készített pokolgép elkészítését, az előkészületeket, paramétereket. Ezeket a körülményeket az eljárásban nyilatkozó igazságügyi szakértők is megerősítették. A perben vita tárgya volt egy másik, el nem küldött, de a vádlottnak tulajdonított, és a hatóságoknak – többek között a Belügyminisztériumnak – szánt email, amelyben a fiatalember egymillió eurót követelt volna azért, hogy ne kövessen el hasonló merényleteket. A vádlott szándékaira, a támadások folytatására utal az is, hogy lakóhelyén több félkész bombát találtak a nyomozók, és azonosították kísérletezéseinek helyszíneit is.

Az ügyészség szerint legalább negyven évig indokolt börtönben tartani P. László Gergelyt

Hibátlanul kezelte a bizonyítékokat, a szakértői jelentéseket és a tanúvallomásokat az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék – jelentette ki keddi perbeszédében az ügyész. A vádhatóság szerint a Fővárosi Ítélőtáblának figyelembe kell vennie a nem jogerős határozatban szereplő, többszörös minősítést, a felrobbantott rendőrök sérüléseinek jellegét, a maradandó egészségkárosodást, azt, hogy P. László Gergely egy zsúfolt helyen robbantott, ezzel sokak életét, testi épségét veszélyeztette. Az első fokú ítéletben az ügyészség terrorcselekmény előkészületének megállapítását indítványozta, a bíróság azonban annak kísérletét állapította meg, ami lényegesen súlyosabb. Érdekesség, hogy a vádhatóság tavaly az enyhébb megítélés érdekében fellebbezett, ami a fellebbviteli eljárásra megváltozott: az ügyész szerint a terrorcselekmény befejezett volt, így P. László Gergely esetében indokolt, hogy legkorábban negyven év elteltével legyen csak vizsgálható a feltételes szabadulásának lehetősége. Mivel az elsőfokú határozat után benyújtott vádhatósági fellebbezés a terrorcselekmény esetében enyhítésre vonatkozott. a szabályok szerint az úgynevezett súlyosítási tilalom hatálya alá tartozik, így további jogi érdekességet jelenthet, hogy azt miképp hidalja majd át ítéletében a táblabíróság.

A móri fiaskóhoz hasonlította a körúti robbantás vizsgálatát Szikinger István

Memento Mori! – kezdte perbeszédét P. László Gergely védője. Szikinger István szerint a körúti robbantás ügye nagyon hasonlít a móri bankrablás vizsgálatára, ahol helytelen következtetések alapján a vérengzésben ártatlan embereket ítéltek el, majd kiderült, hogy az egész tévedés volt. A védő ezt főképp arra igyekezett alapozni, hogy a robbantás nyomozásában eljáró szakértők egy része centiméterekkel alacsonyabbnak ítélte meg a térfigyelő kamerák felvételei alapján az elkövetőt. Az első fokon eljáró büntetőtanács elnöke, Kalina József ezt a különbséget a szakértők egy részének egyetértésével annak tudta be, hogy a merénylő egy tizenöt-tizennyolc kilogrammos hátizsákot cipelt, így érthető módon kissé görnyedten járt, ami megmagyarázhatja a testmagasság kérdésének dilemmáit. Szikinger szerint ha egyetlen bizonyíték létezik, amely egyértelműen cáfolja a vádlott érintettségét, akkor a többi sem róható a terhére. A védő úgy vélekedett: a Fővárosi Törvényszék azt sem járta körül eléggé, hogy a terhelt milyen gyógyszereket kapott az IMEI-ben; szerinte a kezelési jegyzőkönyvekben szereplő szerek nagy mértékben befolyásolhatták, hogy szándéka ellenére tegyen beismerő vallomást olyasmiről, amit szerinte el sem követett. Szikinger István szerint nem utal az ölési szándékra az sem, hogy P. László Gergely szegekkel erősítette meg bombája hatásfokát, mivel nem akkor hozta működésbe a pokolgépet, amikor a rendőrök a legközelebb voltak ahhoz, hanem egy-két méterrel távolabb. Perbeszédében a védő arra tett indítványt, hogy a vádlottat legfeljebb életveszélyt okozó testi sértés, illetve közveszélyokozás miatt marasztalja el a Fővárosi Ítélőtábla. Szikinger István elsősorban P. László Gergely felmentését, az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését, illetve a büntetés enyhítését kérte a bíróságtól. A komoly társadalmi vitát generáló, példa nélküli támadás ügyében egy hét múlva hirdeti ki határozatát a Fővárosi Ítélőtábla.

Fotó: PS