Nőtt a közúti közlekedés okozta zajterhelés - Megújult a stratégiai zajtérkép
A közúti közlekedés okozta lakossági érintettség nőtt, ugyanakkor a vasúti közlekedés okozta lakossági érintettség egyértelműen csökkent - tudta meg portálunk. A nemrégiben megújult stratégiai zajtérkép Budapest és hat nagyváros tekintetében szolgál újabb adatokkal, amelyek alapján az érintett önkormányzatoknak stratégiai tervet kell kidolgozniuk a zajártalom csökkentésére. Mivel a környezeti zaj stresszreakciókat vált ki az emberi szervezetben, hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, a cukorbetegséghez és a szívinfarktushoz is. Több vizsgálat is igazolja az összefüggést a zajártalom és az érrendszeri, keringési megbetegedések között.
Megújult hét magyar nagyváros stratégiai zajtérképe - írta a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közleményében. Az elkészült térképek mindenki számára elérhetőek a www. zajterkepek.hu oldalon. Mint a közlemény hangsúlyozza, a zajtérkép olyan információs adatbázis, amelyet nem mérések alapján, hanem a közúti, a vasúti, és a légi közlekedés, valamint az IPPC üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással állítanak elő. Az uniós irányelv szerint éppen ezért egyéb, speciális helyi zajproblémák – szórakozóhelyek, szabadidős- és sportlétesítmények, fesztiválok, koncerthelyszínek – zajszennyezésének bemutatása és problémájának kezelése a stratégiai zajtérképezésnek nem célja és feladata.
A stratégiai zajtérképek funkciójukból adódóan a nagy területet érintő, hosszabb időtávra jellemző zajterhelésekre koncentrálnak
-hangsúlyozzák. A zajtérkép emellett információt ad a lakosság és az érzékeny területek, létesítmények érintettségéről is, „ezzel támogatja a környezeti zaj szempontjainak megalapozott figyelembevételét a döntéshozatali folyamatokban”. A közleményben kitértek arra, hogy az ötévente megújítandó stratégiai zajtérképek alapján az érintett önkormányzatok ugyancsak ötévente kötelesek intézkedési tervet készíteni. Ezekben nemcsak a zajos területek terhelésének mérséklésével, hanem a még háborítatlan területek védelmével is foglalkozniuk kell. Mint hangsúlyozzák, a stratégiai zajtérkép adatbázisának gyakorlati alkalmazása számtalan előnyt és lehetőséget biztosít a tervezők számára, például információkat kaphatnak egy-egy térség jelentős, meghatározó zajterheltségéről, azokról a helyekről, ahol a leginkább szükséges és egyúttal leginkább hatékony lehet a zajcsökkentési beavatkozás, valamint gyorsan és teljes körűen vizsgálhatóvá teszi egy-egy jelentős beruházás zaj szempontú következményeit.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a zajtérképek adatbázisának gondozása, folyamatos karbantartása, fejlesztése kapcsán a városokkal való szoros együttműködésre törekszik, környezeti állapotuk javítása, a meglevő kedvező helyzetek megóvása érdekében
–írja a közlemény.
A zajtáralom kapcsán általánosságban elmondható, hogy a 20-30 dB (decibel) feletti hang zavarja az alvást, 40 dB-nél erősebb zajok ugyanakkor akár pszichés terhelést is eredményezhetnek, amelynek mértéke függ az egyén érzékenységétől. A 65 dB feleii zajok már okozhatnak magatartásbeli változásokat, zavarják a koncentárlóképességet, a beszédértést, általánosan a szellemi teljesítőképességet. Hosszú távon a zajártalom vezethet depresszióhoz és agresszivitáshoz is. Mivel a környezeti zaj stresszreakciókat vált ki az emberi szervezetben, hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, a cukorbetegséghez és a szívinfarktushoz is. Több vizsgálat is igazolja az összefüggést a zajártalom és az érrendszeri, keringési megbetegedések között.
A zajterhelés az egyik az égető környezetvédelmi problémák közül
A bejelentésről szóló sajtótájékoztatón László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium (AM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a munkához a kormány 600 millió forintos támogatást nyújtott és további 150 millió forint állt rendelkezésre az önkormányzatok intézkedési terveinek megvalósításához. Mint hangsúlyozta, a zajterhelés az egyik az égető környezetvédelmi problémák közül, amelynek vizuális megjelenési formái a zajtérképek. Béres András, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt, az európai uniós jogszabályi környezet a települések méretétől, a lakosság számától függően határozza meg, hogy mely települések esetében szükséges a stratégiai zajtérkép elkészítése. Hozzátette, a zajtérképek számítások, modellezések alapján készültek, méréssel a helyszínen nem ellenőrizhetők.
Hosszú idejű átlagok figyelembevételével mutatják be a terhelési szintet, és így teszik lehetővé a szintén hosszú távú stratégiai kidolgozását, valamint a megfelelő források esetén a koncentrált beavatkozást például a túlzott mértékben terhelt területeken
-hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a nagy repülőterek zajtérképének elkészítése a repülőterek feladata, éppen ezért a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környezetében a repülési zajból eredő zajterhelési szint a honlapon nem található meg.
Csökkent a vasúti közlekedés okozta zajártalom
Mint portálunk megtudta, a megújut stratégiai zajtérképek figyelembevételével létrehozandó városi intézkedési tervek várhatóan még 2019. első félévében elkészültek, ugyanakkor a budapesti intézkedési tervet a Főváros közgyűlése már januárban elfogadta. Budapest tekintetében arról érdeklődtünk, a 2012. évi korábbi felméréssel való összehasonlítás alapján milyen tendenciák figyelhetőek meg. Mint a Herman Ottó Intézet Nonprofit kft. válaszában kifejtette, a stratégiai zajtérkép a nagyforgalmú utak és vasútvonalak, valamint az IPPC-köteles üzemi létesítmények zajkibocsátására vonatkozó információkat tartalmazza, ezek zajkibocsátása csak lassan változik.
Jelentős átrendeződés kell ahhoz, hogy lényegesen, szembeötlően változzék a helyzet (pl. forgalomfeleződés esetén a csökkenés mértéke 3dB – figyelembe véve az 5dB-es lépcsőnkkénti ábrázolást, egy kisebb csökkenés nehezen észlelhető). Azt azonban általánosságban el lehet mondani, hogy a közúti közlekedés okozta lakossági érintettség nőtt, ugyanakkor a vasúti közlekedés okozta lakossági érintettség egyértelműen csökkent
-tudtuk meg.
A zajártalom nagyságáról itt tájékozódhatnak bővebben.
Forrás: Herman Ottó Intézet; vezetőkép: MTI
