Pesti Srácok

Semjén Nagyváradon: Minél több erdélyi képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben!

Semjén Nagyváradon: Minél több erdélyi képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben!

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az egyetemes magyarságnak is szüksége van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben. A kereszténydemokrata politikus Nagyváradon, Szacsvay Imre szobra előtt beszélt erről a nemzeti ünnepen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) központi rendezvényén.

Semjén Zsolt felidézte: Nagyvárad sokat tett 1848-49-ben a magyar szabadságért, amiért a kései utódok köszönettel tartoznak a városnak. Egyúttal úgy vélekedett, hogy a forradalom csoda volt: elbukott, de mégis győzött. A politikus kijelentette: az európai parlamenti választások előtt őseink és hőseink azt üzenik nekünk, hogy mindnyájunknak el kell menni, és politikai akaratunk kifejezésével megvédeni értékeinket és érdekeinket Európában. A KDNP-s politikus kijelentette: ma is veszélyben a haza, de nem csupán a mi hazánk, ma is veszélyben a szabadság, de nem csupán a mi szabadságunk, ma is veszélyben a jövő, de nem csupán a mi jövőnk, de amíg 1848-49-ben pontosan azonosítható volt az ellenség, manapság csak a hatása érezhető az élet minden területén, a politikában, a gazdaságban, a társadalomban, a szokásokban, a magánéletben és lassan már a fejekben is. Európa lelkét vesztve sutba dobta értékeit, a hitet, a nemzetet, a családot.

A nagyváradi ünnepségen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felidézte: a bihari március 15-ét az teszi különlegessé, hogy a térségnek olyan hősei vannak, akik jelentősen alakították a forradalom menetét. A forradalmi követelések tizenkét pontját Irinyi József, a bihari Albis szülötte fogalmazta meg, testvérét, Irinyi Jánost, a gyufa feltalálóját Kossuth az ágyúöntés és a puskaporgyártás felügyeletével bízta meg. A politikus kijelentette: amikor az erdélyi magyarok a méltóságot kérik számon, nem akarják elvenni mások méltóságát. Amikor a nemzeti és közösségi szimbólumaikat használják, nem akarnak semmit elvenni a román barátaiktól, csupán önvédelemből válaszolnak a nemzeti szimbólumok elleni támadásokra és a gyűlöletbeszédre. Kelemen Hunor kijelentette: a kisebbségi lét olyan, mint a folyók árterületén, az áradásoknak kitéve élni: egyik nap még békésnek látszanak a viszonyok, a másik nap viszont hirtelen pusztító indulatok törnek fel, szinte minden érzékelhető átmenet nélkül. Kelemen úgy vélekedett, csak állandó építkezéssel lehet elérni, hogy az erdélyi magyarság élet- és versenyképes közösség maradhasson a pragmatikus transzilvanizmus jegyében. A nagyváradi ünnepség több ezer résztvevője a Szacsvay-szobortól fáklyás felvonulásra indult a Petőfi-szoborig.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!