Pesti Srácok

Szájer: A néppárt nem ura önmagának, ha hagyja, hogy kívülről irányítsák

Szájer: A néppárt nem ura önmagának, ha hagyja, hogy kívülről irányítsák

Jelenleg az Európai Néppárt a globalista, bevándorláspárti oldalon keresi a helyét és a szövetségeseket, a Fidesz ugyanakkor azt a célt tűzte ki, hogy a néppárt ne a szocialistákkal kössön koalíciót, hanem a bevándorlásellenes jobboldallal, mert „ekkor lehet sikeres”, a Fidesz példája is ezt mutatja - nyilatkozta a Demokrata szerdai számában Szájer József. Az EP-képviselő arról is beszélt: ha a néppárt hagyja, hogy kívülről mondják meg neki, ki lehet a tagja, akkor az világos jele annak, hogy nem ura önmagának, kívülről irányítják.

Szájer József a Demokrata szerdán megjelent számában arról beszél: a konfliktus a néppárton belül a Fidesz bevándorláspolitikájának köszönhető. A fideszes EP-képviselő szerint az EP-választások közeledtével aktivizálódtak azok a néppárti erők, amelyek eltolódtak a bevándorláspárti liberális irányba. Mint felidézte, korábban még Manfred Weber is azt hangsúlyozta, hogy az éremnek két oldala van: az egyik Angela Merkel, a másik pedig Orbán Viktor, és mindkettő a néppárthoz tartozik. Mint hozzátette:

Az Európai Néppárt nem vállalja a kereszténydemokráciát

PestiSracok facebook image

Szájer József úgy vélte, jelenleg a Néppárt a globalista, bevándorláspárti oldalon keresi a helyét és a szövetségeseket. Az EP-képviselő hozzátette: a Fidesz az elmúlt időben azt a célt tűzte ki, hogy a néppárt ne a szocialistákkal kössön koalíciót, hanem a bevándorlásellenes jobboldallal, mert „ekkor lehet sikeres”; a Fidesz példája is ezt mutatja. Ehhez képest Szájer szerint ma a Néppárt saját bevallása szerint is a liberális demokrácia híve, nem vállalja fel a kereszténydemokráciát, sőt, még a szóhasználatban is átengedi a vezető szerepet egy nálánál kisebb versenytársának. Mint hangsúlyozta:

Hozzátette: a konfliktusnak az is érdekessége, hogy nem a néppárton belülről, hanem kívülről indult, a Fidesz kizárását ugyanis eredetileg a szocialisták és a liberálisok követelték. Úgy fogalmazott:

Szájer József szerint ez a kommunisták által előszeretettel gyakorolt „szalámitaktika”, amelynek részei azok a Lenin nyomán „hasznos idiótának” nevezhető néppárti politikusok, akik „azt hiszik, hogy szellemi harcot vívnak, valójában azonban ellenfeleik hatalmi érdekeit szolgálják”.

Egzisztenciális félelem van a gyökerüket vesztett kereszténydemokrata törpepártokban

Szájer József az interjúban felidézte: annak a holland Kereszténydemokrata Tömörülésnek, amely 2018-ban még egy kongresszusi határozatot is elfogadott a Fidesz ellen, a tizenötmilliós Hollandiából mindössze két-három mandátumra esélye. Mint az EP-képviselő megjegyezte: van egy kis „egzisztenciális félelem” is a Fideszt a néppárton belül támadó kis pártokban, amelyek saját hazájukban rég talajt vesztettek, és ebbéli idegességüket máson próbálják levezetni.

Magyarország az első

Manfred Weber néppárti csúcsjelöltre térve Szájer József arról beszélt: a Sargentini-jelentés kapcsán néhány hónapja még arról beszélt, őt is felháborítja Magyarország kipécézése, de akkora volt a nyomás rajta, hogy végül mégis megszavazta a jelentést. Szájer szerint Weber végül azt fogja észrevenni, hogy saját pártját sorban kilövik mögüle az ellenfelek.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a Fidesz nem kíván elmenni a Néppártból, csak kényszer és nyomás hatására távoznak onnan. Úgy fogalmazott:

A teljes interjút a Demokrata szerdai számában olvashatják.

Forrás: Demokrata; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.