Pesti Srácok

Több ezren tüntettek Marosvásárhelyen Székelyföld autonómiájáért

Több ezren tüntettek Marosvásárhelyen Székelyföld autonómiájáért

Székelyföld területi autonómiáját és az úgynevezett terrorper nyomán Romániában bebörtönzött székelyek szabadon bocsátását követelte vasárnap Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából tartott demonstráció több ezer résztvevője.

A tüntetés kiáltványát a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs olvasta fel az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékműve körül összesereglett tömeg előtt, szavait a tüntetők többször is az "autonómiát" rigmust skandálva szakították félbe. A közfelkiáltással elfogadott petícióban a tüntetők tiltakoznak "a román állampolgárságú magyarok elnyomása, a magyar közösség megfélemlítése" ellen. A dokumentumban hiteltelennek nevezik az EU soros elnökségét ellátó Románia jelmondatát, miszerint "A kohézió európai érték", azzal vádolva a bukaresti kormányt, hogy szándékosan elszegényíti Székelyföldet és ehhez uniós eszközöket is igénybe vesz.

A tüntetők azt követelték, hogy Bukarest hagyjon fel ezzel a gyakorlattal és kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel. A marosvásárhelyi megmozdulás a 165 éve kivégzett székely vértanúk hősiességét és elkötelezettségét idéző megemlékezéssel és szónoklatokkal kezdődött. Izsák Balázs a tüntetőkhöz intézett beszédében leszögezte: a székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, törekvésük pedig nem jelent fenyegetést senki számára. Hozzátette: a tüntetéssel a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezésnek is nyomatékot akarnak adni. Az SZNT elnöke "a székely jövőépítés első európai sikereként" értékelte, hogy a luxemburgi bíróság az SZNT-nek adott igazat a kezdeményezés bejegyzését eddig elutasító Európai Bizottsággal folytatott jogvitában.

Izsák Balázs szerint a kedvezőtlen nemzetközi körülmények és a romániai alkotmányos aggályok nem az autonómiaküzdelem feladására, hanem az akadályok lebontására kell sarkallják a székelységet. Tőkés László beszédében úgy értékelte: a centenáriumát ünneplő román politikai osztály "fesztív" magyarellenességben éli ki magát, és nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarok nem akarnak az elűzött és kiárusított szászok és svábok sorsára jutni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román hatalom igazságtalanul börtönözte be a terrorváddal elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, hogy megfélemlítse a szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népet. A tömeg "Szabadságot Bekének", "Szabadságot akarunk, terroristák nem vagyunk" rigmussal követelte a terrorváddal bebörtönzött foglyok szabadon bocsátását, akikről - az egyiküknél talált petárdákra hivatkozva - az ügyészek azt állították, hogy pokolgépeket készültek robbantani Románia nemzeti ünnepén.

PestiSracok facebook image

Tőkés László megjegyezte: ideje volna, hogy az EU és az "Orbán Viktor miniszterelnököt kárhoztató" néppárti frakció ne csak a Közép-Európai Egyetem sorsával, hanem a megsemmisülés határára jutott marosvásárhelyi magyar orvosi egyetem helyzetével is foglalkozzon. Az EP-képviselő azt is követelte: az RMDSZ bontsa fel parlamenti együttműködési megállapodását a szociáldemokratákkal, ha "főbenjáró magyar ügyekben" nem talál támogatást a kormánypártoknál. "Ne a nyilvánvaló ellenségeinkkel, hanem velünk, magyarokkal fogjon össze: a székely és a magyar tanácsokkal és a nemzeti pártokkal" - szorgalmazta az EP-képviselő. Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott levélben üdvözölte a marosvásárhelyi ünneplőket.

- írta Szili Katalin a SZNT európai polgári kezdeményezésére és az Európai Bizottsággal folytatott több éves pereskedésre utalva. A marosvásárhelyi demonstráción a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága vasárnap kiadott állásfoglalását is felolvasták. A Potápi Árpád János államtitkár által aláírt dokumentum szerint a magyar kormány továbbra is a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga a kisebbségben élő közösségek megmaradásának biztosítéka.

A megemlékezés után a székely vértanúk emlékművénél összesereglett tömeg Székelyföldnek autonómiát követelő jelszavakat, és az Itthon vagyunk rigmust skandálva Marosvásárhely - jelentős csendőri erők által védett - főterére vonult. A tüntetők a rendezvény petíciójának átadása után rendbontás nélkül elhagyták a teret. Legtöbbjük a Kultúrpalotába ment be, ahol este az SZNT által alapított Gábor Áron-díj ünnepélyes átadását tartják. Idén a sepsiszentgyörgyi SEPSI OSK Labdarúgó Klub és a Székely Légió szurkoló közösség - személy szerint Diószegi László tulajdonos és Nagy-Lázár József, a közösség képviselője - veheti át az elismerést a közösségépítésben, Székelyföld "láthatóvá tételében" és a "székely feltámadásban" szerzett érdemeik elismeréseképpen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.