Pesti Srácok

Több tízezren követelték Tiranában Edi Rama miniszterelnök lemondását

Több tízezren követelték Tiranában Edi Rama miniszterelnök lemondását

Több tízezren tüntettek szombaton Tiranában az albán miniszterelnök lemondását követelve az ellenzéki pártok felhívására; a rendőrség könnygázt vetett be a megmozdulás erőszakos résztvevői ellen. Az ellenzék szerint Edi Rama szocialista párti kormányfő korrupt, és a 2017-es választásokon szavazatokat vásárolt, hogy megszerezhesse a hatalmat. A pénzt ehhez a vádak szerint az alvilágtól kapta. A fő követelés az ügyben egy ideiglenes kormány felállítása és a parlamenti választások előre hozása.

Az ország minden részéből érkezett tüntetők Tirana főútján, a kormány székháza előtt gyülekeztek, majd onnan a parlamenthez és a belügyminisztériumhoz meneteltek. Néhányan megpróbáltak áttörni a törvényhozás épülete előtt felállított kordonon, és megdobálták az azt védő rendőröket, akik könnygázgránátokkal válaszoltak. Komolyabb sérülésről nem érkezett jelentés. Tavaly az ellenzéki Albán Demokrata Párt hat hónapon keresztül bojkottálta a parlament munkáját. Amikor decemberben visszatértek az ülésterembe, Edi Rama felszólalása alatt egyik képviselőjük tojásokat hajigált a kormányfő felé, február elején pedig egy másik ellenzéki törvényhozó tintával fröcskölte le a miniszterelnököt. Februárban bejelentették lemondásukat képviselői mandátumukról a demokraták harminchárom tagú parlamenti csoportjának tagjai, hogy megpróbáljanak nyomást gyakorolni a szocialista kormányra a távozása és a választások kiírása érdekében. Edi Rama párbeszédre szólította fel az ellenzéket, de a kormánya lemondásáról nem hajlandó tárgyalni. Február közepe óta ez volt az ötödik tömegtüntetés Tiranában a miniszterelnök ellen.

Forrás: MTI; Fotó: AFP

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)