Pesti Srácok

Török helyhatósági választások – Vesztésre áll Erdogan pártja Ankarában

Török helyhatósági választások – Vesztésre áll Erdogan pártja Ankarában

Huszonöt év után elveszítheti a Törökországot kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a kemalista Köztársasági Néppárttal (CHP) szemben az ankarai főpolgármesteri széket a vasárnapi helyhatósági választáson az Anadolu török állami hírügynökség által a szavazatok 50,32 százalékos feldolgozottsága alapján közölt adatok szerint.

Az ellenzéki CHP színeiben induló Mansur Yavas 49,56 százalékkal vezet az AKP-s Mehmet Özhaseki előtt, akinek 47,87 százaléka van. A másik kulcsfontosságú városban, Isztambulban ugyanakkor a kormánypárt jelöltje, Binali Yildirim stabilan, 50,24 százalékkal vezet a CHP-s Ekrem Imamoglu előtt, aki a szavazatok 47,21 százalékát tudhatja magáénak. A harmadik legnépesebb város, a nyugat-törökországi Izmir vezetése hagyományosan kemalista. A CHP jelöltje, Mustafa Tunc Soyer 58,28 százalékon áll és nagy arányban megelőzi a kormánypárti Nihat Zeybekcit, akinek 37,80 százaléknyi szavazata van. Ami a pártok összesített támogatottságát illeti, az iszlamista-konzervatív AKP jelenleg a szavazatok 46,77, a vele szövetségben induló nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) az 5,55 százalékát birtokolja. Az ellenzéki választási szövetségben a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) a voksok 31,26 százalékát, míg a nacionalista Jó Párt (IP) azok 6,35 százalékát szerezte meg eddig. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amely a tavaly júniusi parlamenti választással ellentétben ezúttal nem csatlakozott az ellenzéki szövetséghez, 3,25 százalékot tudhat magáénak.

A mostani helyhatósági választásnak különös jelentőséget ad, hogy ez az első megmérettetés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd a végrehajtó elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta; a mostani voksoláson több, mint ötvenhétmillió volt az arra jogosult török állampolgárok száma. A részvételi arány 83,34 százalék, ami azt jelenti, hogy a szavazási hajlandóság némileg lanyhult: a 2014-es helyhatósági választás részvételi aránya még 89,1 százalék, de a 2018-as választásoké is 86,23 százalék volt. A török belügyminisztérium közlése szerint háromszáztíz rendbontásról értesítették a hatóságokat. A kelet-törökországi Malatya tartomány egyik kis falujában két ember meghalt egy szavazóhelyiségben kitört lövöldözésben. A Saadet Partisi (Aranykor Pártja) nevű kis ellenzéki iszlamista párt vezetője, Temel Karamollaoglu a Twitteren azt írta, hogy tömörülésének két tagja az áldozat. Egyikük szavazóbiztosként, másikuk pedig választási megfigyelőként tevékenykedett, amikor a kormánypárti polgármesterjelölt unokaöccse pisztolyával lelőtte őket, mert tiltakoztak az ellen, hogy a szavazófülke használata helyett nyilvános szavazásra igyekeztek rábírni az embereket. A gyilkosságon kívül számos kisebb, a választáshoz köthető verekedés is kitört vasárnap Törökországban, amelyben késekkel, botokkal és kövekkel támadtak egymásra az eltérő pártok szimpatizánsai. A voksolás biztonságát több, mint félmillió rendvédelmis felügyelte.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Burhan Ozbilici

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.